HU/SB 10.1.53


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


53. VERS

prasanna-vadanāmbhojo
nṛśaṁsaṁ nirapatrapam
manasā dūyamānena
vihasann idam abravīt


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

prasanna-vadana-ambhojaḥ—Vasudeva, aki látszatra úgy viselkedett, mintha nagyon boldog lenne; nṛśaṁsam—a legkegyetlenebbnek; nirapatrapam—a gyalázatos Kaṁsa; manasā—az elmével; dūyamānena—amely aggodalommal és bánattal volt teli; vihasan—látszólag mosolyogva; idam abravīt—és a következőképpen szólt.


FORDÍTÁS

Elméjét aggodalom töltötte el, mert feleségét veszély fenyegette, ám hogy megnyugtassa a kegyetlen, gyalázatos és bűnös Kaṁsát, látszólag elmosolyodott, és így szólt hozzá:


MAGYARÁZAT

Az embernek néha veszély esetén kétszínűen kell cselekednie, ahogyan Vasudeva is tette, hogy megmentse feleségét. Az anyagi világ bonyolult, s hogy az ember végrehajthassa kötelességeit, nem kerülheti el az efféle diplomácia alkalmazását. Vasudeva minden lehetségeset megtett felesége megmentéséért, hogy Kṛṣṇa megszülethessen. Ez arra utal, hogy az ember Kṛṣṇa és Kṛṣṇa érdekei védelmében cselekedhet kétszínűen. Az előre megjósolt elrendezés szerint Kṛṣṇa Vasudeván és Devakīn keresztül jelenik majd meg, hogy megölje Kaṁsát. Vasudevának ezért mindent meg kellett tennie, hogy megmentse a helyzetet. Noha Kṛṣṇa minden eseményt előre elrendezett, egy bhaktának minden tőle telhetőt meg kell próbálnia, hogy Kṛṣṇa szándékát segítse. Kṛṣṇa Maga mindenható, ez azonban nem jelenti azt, hogy a bhaktának ölbe tett kézzel kell ülnie, és Kṛṣṇára kell hagynia mindent. A Bhagavad-gītāban ezt az utasítást is ott találjuk. Noha Kṛṣṇa mindent megtett Arjunáért, Arjuna sohasem ült le tétlenül, mint egy erőszaktól tartózkodó úriember, hanem megtett minden tőle telhetőt, hogy megvívja a csatát és győzelmet arasson.