HU/SB 10.10.41


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


41. VERS

sādhūnāṁ sama-cittānāṁ
sutarāṁ mat-kṛtātmanām
darśanān no bhaved bandhaḥ
puṁso ’kṣṇoḥ savitur yathā


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

sādhūnām—a bhaktáknak; sama-cittānām—akik egyenlően viszonyulnak mindenkihez; sutarām—rendkívüli módon, teljesen; mat-kṛta-ātmanām—a teljesen meghódoltaknak, akik eltökélten szolgálnak Engem; darśanāt—a puszta látással; no bhavet bandhaḥ—megszabadulás minden anyagi köteléktől; puṁsaḥ—egy személynek; akṣṇoḥ—a szemeknek; savituḥ yathā—azáltal, hogy szemtől szemben állunk a nappal.


FORDÍTÁS

Amikor valaki szemtől szemben megpillantja a napot, többé nem létezik sötétség a szeme számára. Éppen így amikor valaki szemtől szemben meglát egy sādhut, egy bhaktát, aki teljesen eltökélt, s aki meghódolt az Istenség Legfelsőbb Személyiségének, nem lesz többé rabja az anyagi kötelékeknek.


MAGYARÁZAT

Caitanya Mahāprabhu kijelentette (Cc. Madhya 22.54):

’sādhu-saṅga,’ ’sādhu-saṅga’  ——  sarva-śāstre kaya
lava-mātra sādhu-saṅge sarva-siddhi haya

Ha valaki a véletlen folytán találkozik egy sādhuval, egy bhaktával, élete azonnal sikeressé válik, s megszabadul az anyagi kötelékektől. Erre azt mondhatná valaki, hogy vannak, akik nagy tisztelettel fogadják a sādhut, és vannak mások, akik nem. Egy sādhu azonban mindig egyformán bánik mindenkivel, és tiszta bhakta lévén mindig kész arra, hogy megkülönböztetés nélkül bárkinek átadja a Kṛṣṇa-tudatot. Amint valaki meglát egy sādhut, természetes, hogy azonnal felszabadul. Azok azonban, akik túlságosan sokat sértegetnek, akik vaiṣṇava-aparādhákat, azaz sértéseket követnek el egy sādhu ellen, csak egy bizonyos idő után javulhatnak meg. Erre szintén utal ez a vers.