HU/SB 10.11.15


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


15. VERS

kṛṣṇa kṛṣṇāravindākṣa
tāta ehi stanaṁ piba
alaṁ vihāraiḥ kṣut-kṣāntaḥ
krīḍā-śrānto ’si putraka


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

kṛṣṇa kṛṣṇa aravinda-akṣa—ó, Kṛṣṇa, fiam, lótuszszemű Kṛṣṇa; tāta—ó, kedves; ehi—gyere ide; stanam—anyatejemet; piba—igyad; alam vihāraiḥ—ezután nincs szükség több játékra; kṣut-kṣāntaḥ—kimerült az éhségtől; krīḍā-śrāntaḥ—fáradt a játéktól; asi—biztosan az vagy; putraka—ó, fiam.


FORDÍTÁS

Yaśodā anya így szólt: „Drága kisfiam, Kṛṣṇa, ó, lótuszszemű Kṛṣṇa, gyere és idd tejemet! Kedvesem, nagyon kimerült lehetsz az éhségtől és attól, hogy oly sokat játszottál. Már nincs szükség több játékra”.