HU/SB 10.11.56


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


56. VERS

athāpy abhibhavanty enaṁ
naiva te ghora-darśanāḥ
jighāṁsayainam āsādya
naśyanty agnau pataṅgavat


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

atha api—habár támadni jönnek; abhibhavanti—képesek megölni; enam—ezt a fiút; na—nem; eva—bizonyára; te—mindannyian; ghora-darśanāḥ—nagyon ádáz külsejű; jighāṁsayā—a gonoszság miatt; enam—Kṛṣṇának; āsādya—megközelítve; naśyanti—megsemmisülnek (a támadó meghal); agnau—tűzben; pataṅga-vat—mint a legyek.


FORDÍTÁS

A halál okai, a daityák nagyon ádázak voltak, mégsem tudták megölni ezt a fiút, Kṛṣṇát. Ehelyett    —    mivel szándékuk az volt, hogy ártatlan kisfiúkat öljenek meg    —    ők maguk pusztultak el, amint a közelébe értek, akárcsak a legyek, melyek megtámadják a tüzet.


MAGYARÁZAT

Nanda Mahārāja ártatlanul azt gondolta: „Lehet, hogy ez a fiú, Kṛṣṇa hajdanán végzett ezekkel a démonokkal, akik ezért ebben az életében irigyek Rá, és megtámadják. Kṛṣṇa azonban a tűz, ők pedig legyek, s a tűz és a legyek harcából mindig a tűz kerül ki győztesen.” A démonok és a Legfelsőbb Személyiség hatalma között mindig háború dúl. Paritrāṇāya sādhūnāṁ vināśāya ca duṣkṛtām (BG 4.8). Mindazoknak, akik szembeszállnak az Istenség Legfelsőbb Személyisége irányításával, életről életre el kell pusztulniuk. A közönséges élőlények a karma hatása alatt állnak, az Istenség Legfelsőbb Személyisége azonban mindig legyőzi a démonokat.