HU/SB 10.12.18


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


18. VERS

dṛṣṭvā taṁ tādṛśaṁ sarve
matvā vṛndāvana-śriyam
vyāttājagara-tuṇḍena
hy utprekṣante sma līlayā


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

dṛṣṭvā—látva; tam—Aghāsurát; tādṛśam—abban a helyzetben; sarve—Kṛṣṇa és a tehénpásztorfiúk; matvā—azt gondolták; vṛndāvana-śriyam—Vṛndāvana egyik gyönyörű szobra; vyātta—kiterjedt; ajagara-tuṇḍena—egy óriáskígyó szájának formájával; hi—valójában; utprekṣante—mintha látnák; sma—a múltban; līlayā—kedvtelések érdekében.


FORDÍTÁS

Amikor a kisfiúk megpillantották a démon rendkívüli testét, amely egy hatalmas óriáskígyóra hasonlított, azt hitték, bizonyára Vṛndāvana gyönyörű látnivalói közé tartozik, aztán pedig képzeletükben úgy látták, hogy egy nagy óriáskígyó szájára hasonlít. Más szóval a legkevésbé sem ijedtek meg, s azt gondolták, hogy egy óriáskígyó alakú szoborral állnak szemben, amit azért csinált valaki, hogy ők vígan élvezhessék kedvteléseiket.


MAGYARÁZAT

A fiúk közül néhányan a csodálatos tüneményt látva azt gondolták, hogy valóban egy óriáskígyóval állnak szemben, és elszaladtak. Mások azonban azt mondták: „Miért menekültök el? Lehetetlen, hogy egy ekkora óriáskígyó heverjen itt. Ez csak egy szép hely, ahol játszhatunk!” Ezt képzelték a tehénpásztorfiúk.