HU/SB 10.12.41
41. VERS
- śrī-rājovāca
- brahman kālāntara-kṛtaṁ
- tat-kālīnaṁ kathaṁ bhavet
- yat kaumāre hari-kṛtaṁ
- jaguḥ paugaṇḍake ’rbhakāḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
śrī-rājā uvāca—Parīkṣit Mahārāja kérdezte; brahman—ó, bölcs brāhmaṇa (Śukadeva Gosvāmī); kāla-antara-kṛtam—a múltban, máskor (a kaumāra korban) történt dolgok; tat-kālīnam—úgy mesélték el, mintha most történne (a paugaṇḍa korban); katham bhavet—hogyan lehetett; yat—amely kedvtelés; kaumāre—a kaumāra korban; hari-kṛtam—Kṛṣṇa tette; jaguḥ—elmondták; paugaṇḍake—a paugaṇḍa korban (egy évvel később); arbhakāḥ—az összes fiú.
FORDÍTÁS
Parīkṣit Mahārāja így kérdezett: Ó, nagy bölcs! Hogy lehet az, hogy a múltban történt dolgokat úgy mesélték el, mintha a jelenben játszódtak volna? Az Úr Śrī Kṛṣṇa a kaumāra korban járt, amikor Aghāsurát megölve bemutatta kedvtelését. Hogyan lehetséges hát, hogy amikor a paugaṇḍa korban járt, a kisfiúk úgy mesélték el kalandját, mintha akkoriban történt volna?