HU/SB 10.13.12


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


12. VERS

bhārataivaṁ vatsa-peṣu
bhuñjāneṣv acyutātmasu
vatsās tv antar-vane dūraṁ
viviśus tṛṇa-lobhitāḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

bhārata—ó, Parīkṣit Mahārāja; evam—ily módon (miközben élvezték ebédjüket); vatsa-peṣu—az összes fiúval, akik a borjakat őrizték; bhuñjāneṣu—ettek; acyuta-ātmasu—mindannyian nagyon közel álltak Acyutához, Kṛṣṇához, és nagyon kedvesek voltak Számára; vatsāḥ—a borjak; tu—azonban; antaḥ-vane—az erdő mélyére; dūram—messzire; viviśuḥ—mentek; tṛṇa-lobhitāḥ—a zöld fűtől elbűvölve.


FORDÍTÁS

Ó, Parīkṣit Mahārāja! Miközben a tehénpásztorfiúk, akik szívük mélyén nem ismertek mást Kṛṣṇán kívül, így ették ebédjüket az erdőben, a borjak a zöld fűtől elbűvölve messzire elkószáltak az erdő mélyére.