HU/SB 10.13.22


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


22. VERS

tan-mātaro veṇu-rava-tvarotthitā
utthāpya dorbhiḥ parirabhya nirbharam
sneha-snuta-stanya-payaḥ-sudhāsavaṁ
matvā paraṁ brahma sutān apāyayan


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

tat-mātaraḥ—a tehénpásztorfiúk mamái; veṇu-rava—a tehénpásztorfiúk fuvoláinak és kürtjeinek hangja miatt; tvara—azonnal; utthitāḥ—abbahagyták ház körüli teendőiket; utthāpya—azonnal felvették saját fiukat; dorbhiḥ—két karjukkal; parirabhya—megölelve; nirbharam—anélkül hogy bármilyen súlyt éreztek volna; sneha-snuta—ami mély szeretetükben kicsordult; stanya-payaḥ—tejük; sudhā-āsavam—olyan ízű, mint egy nektári ital; matvā—ily módon elfogadva a tejet; param—a Legfelsőbb; brahma—Kṛṣṇa; sutān apāyayan—szoptatni kezdték saját fiukat.


FORDÍTÁS

Amikor a fiúk mamái meghallották fiaik fuvoláinak és kürtjeinek a hangját, azonnal félbehagyták házimunkájukat, ölükbe emelték fiaikat, két karjukkal átölelték őket, s megszoptatták őket tejükkel, amely a Kṛṣṇa iránti rendkívüli szeretettől kicsordult mellükből. Valójában Kṛṣṇa minden, de most végtelen szeretetüket és gyöngédségüket kimutatva különleges örömüket lelték abban, hogy megszoptathatták Kṛṣṇát, a Parabrahmant, és Kṛṣṇa úgy itta minden mamájának a tejét, mintha nektár lenne.


MAGYARÁZAT

Noha az idősebb gopīk tudták, hogy Kṛṣṇa Yaśodā anya fia volt, mégis arra vágytak, hogy „Ha Kṛṣṇa az én fiam lenne, én is úgy vigyáznék Rá, mint Yaśodā anya.” Ez volt legbensőbb vágyuk. Kṛṣṇa most annak érdekében, hogy kedvükben járjon, fiaik szerepét játszotta, és teljesítette vágyukat. Amikor a mamák megölelték és megetették Őt, Iránta érzett különleges szeretetük megsokszorozódott, és Kṛṣṇa számára tejük olyan ízletes volt, akár a nektár. Miközben Brahmāt így megtévesztette, Kṛṣṇa különleges transzcendentális örömet tapasztalt, melyet yogamāyā teremtett a mamák és Őközötte.