HU/SB 10.2.6


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


6. VERS

bhagavān api viśvātmā
viditvā kaṁsajaṁ bhayam
yadūnāṁ nija-nāthānāṁ
yogamāyāṁ samādiśat


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

bhagavān—Śrī Kṛṣṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége; api—szintén; viśvātmā—aki mindenki Felsőlelke; viditvā—megértve a Yaduk és többi bhaktája helyzetét; kaṁsa-jam—Kaṁsa miatt; bhayam—a félelmét; yadūnām—a Yaduknak; nija-nāthānām—akik legfelsőbb menedékükként fogadták el Őt, a Legfelsőbb Urat; yogamāyām—Yogamāyānak, Kṛṣṇa lelki energiájának; samādiśat—a következő utasítást adta neki.


FORDÍTÁS

Hogy megvédelmezze a Yadukat, személyes bhaktáit Kaṁsa támadásától, az Istenség Személyisége, Viśvātmā, mindenki Legfelsőbb Lelke a következő parancsot adta Yogamāyānak:


MAGYARÁZAT

Śrīla Sanātana Gosvāmī magyarázatot fűzött a bhagavān api viśvātmā viditvā kaṁsajaṁ bhayam szavakhoz. A bhagavān svayam Kṛṣṇa (kṛṣṇas tu bhagavān svayam). Ő Viśvātmā, mindenki eredeti Felsőlelke, mivel az Ő teljes része terjed ki Felsőlélekként. Ezt erősíti meg a Bhagavad-gītā (BG 13.3): kṣetra-jñaṁ cāpi māṁ viddhi sarva-kṣetreṣu bhārata. Az Úr Kṛṣṇa a kṣetra-jña, a Felsőlélek minden élőlényben. Ő az Istenség Személyisége minden kiterjedésének eredeti forrása. Viṣṇunak ezer és ezer olyan teljes kiterjedése van, mint Saṅkarṣaṇa, Pradyumna, Aniruddha és Vāsudeva, de ebben az anyagi világban a Viśvātmā, minden élőlény Felsőlelke nem más, mint Kṣīrodakaśāyī Viṣṇu. A Bhagavad-gītā (BG 18.61) kijelenti: īśvaraḥ sarva-bhūtānāṁ hṛd-deśe ’rjuna tiṣṭhati. „Ó, Arjuna, a Legfelsőbb Úr mindenki szívében jelen van.” Kṛṣṇa valójában teljes kiterjedése révén, viṣṇu-tattvaként Viśvātmā, bhaktái iránt érzett szeretetében mégis Ő cselekszik Felsőlélekként, hogy útmutatást adjon nekik (sarvasya cāhaṁ hṛdi sanniviṣṭo mattaḥ smṛtir jñānam apohanaṁ ca).

A Felsőlélek feladatai Kṣīrodakaśāyī Viṣṇura tartoznak, Kṛṣṇa azonban megszánta Devakīt, bhaktáját, mert megértette, hogy Devakī fél Kaṁsa kínzásaitól. Egy tiszta bhakta mindig fél az anyagi létezéstől. Senki sem tudja, mi fog történni vele, hiszen az ember bármelyik pillanatban elhagyhatja a testét (tathā dehāntara-prāptiḥ). Egy tiszta bhakta jól tudja ezt, ezért úgy cselekszik, hogy ne kényszerüljön egy újabb test elfogadására és arra, hogy el kelljen viselnie az anyagi létezés gyötrelmeit, s ezzel tönkretegye az életét. Ez bhayam, félelem. Bhayaṁ dvitīyābhiniveśataḥ syāt (Bhāg. 11.2.37). Ez a félelem az anyagi létezésnek köszönhető. Az igazat megvallva az embernek mindig óvakodnia és félnie kell az anyagi létezéstől, ám annak ellenére, hogy mindenki hajlamos arra, hogy az anyagi természet tudatlanságának hatása alá kerüljön, az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Kṛṣṇa mindig éber, hogy védelmet nyújtson bhaktáinak. Kṛṣṇa olyan kedves bhaktáihoz és olyannyira szereti őket, hogy segíti őket azzal, hogy megadja nekik azt az értelmet, amellyel úgy tudnak élni ebben az anyagi világban, hogy egy pillanatra sem felejtik el Őt. Az Úr azt mondja:

teṣām evānukampārtham
aham ajñāna-jaṁ tamaḥ
nāśayāmy ātma-bhāva-stho
jñāna-dīpena bhāsvatā

„Különleges kegyemből Én, aki szívükben lakozom, a tudás fénylő lámpásával szétoszlatom a tudatlanságból származó sötétséget.” (BG 10.11)

A yoga szó kapcsolatot jelent. Minden yoga-rendszer arra törekszik, hogy helyreállítsa megszakadt kapcsolatunkat az Istenség Legfelsőbb Személyiségével. A yogának különféle fajtái vannak, melyek közül a bhakti-yoga a legjobb. Más yoga-rendszerekben az embernek számtalan folyamatot végig kell járnia, mielőtt elérné a tökéletességet, a bhakti-yoga azonban közvetlen folyamat. Az Úr a Bhagavad-gītāban (BG 6.47) így szól:

yoginām api sarveṣāṁ
mad-gatenāntar-ātmanā
śraddhāvān bhajate yo māṁ
sa me yuktatamo mataḥ

„Aki nagy hittel mindig Bennem lakozik, Magában Énrám gondol, s transzcendentális szerető szolgálatot végez Nekem, az a legmeghittebben egyesül Velem a yogában, s minden yogī közül ő a legkiválóbb. Ez az Én véleményem.” A bhakti-yogī számára biztos, hogy következő létezésében emberi testet kap, ahogyan ezt az Úr Kṛṣṇa kijelenti (śucīnāṁ śrīmatāṁ gehe yoga-bhraṣṭo ’bhijāyate). Yogamāyā az Úr lelki energiája. Bhaktái iránt érzett szeretetében az Úr mindig lelki kapcsolatban marad velük, noha māyā-energiája olyan hatalmas, hogy még olyan kiváló félisteneket is megtéveszt, mint Brahmā. Ezért nevezik az Úr energiáját yogamāyānak. Mivel az Úr nem más, mint Viśvātmā, azonnal utasította Yogamāyāt, hogy védje meg Devakīt.