HU/SB 10.3.15-17
15-17. VERSEK
- yatheme ’vikṛtā bhāvās
- tathā te vikṛtaiḥ saha
- nānā-vīryāḥ pṛthag-bhūtā
- virājaṁ janayanti hi
- sannipatya samutpādya
- dṛśyante ’nugatā iva
- prāg eva vidyamānatvān
- na teṣām iha sambhavaḥ
- evaṁ bhavān buddhy-anumeya-lakṣaṇair
- grāhyair guṇaiḥ sann api tad-guṇāgrahaḥ
- anāvṛtatvād bahir antaraṁ na te
- sarvasya sarvātmana ātma-vastunaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yathā—ahogy; ime—ezek az anyagi teremtések, melyek anyagi energiából állnak; avikṛtāḥ—valójában nem bomlottak föl; bhāvāḥ—egy ilyen felfogással; tathā—hasonlóan; te—ők; vikṛtaiḥ saha—kapcsolat ezekkel a különböző elemekkel, amelyek az anyagi energia összességéből származnak; nānā-vīryāḥ—minden elem különféle energiákkal van teli; pṛthak—elkülönült; bhūtāḥ—válva; virājam—az egész kozmikus megnyilvánulás; janayanti—teremtenek; hi—valójában; sannipatya—a lelki energiával való kapcsolat miatt; samutpādya—a megteremtésük után; dṛśyante—megjelennek; anugatāḥ—behatol; iva—mintha; prāk—a kezdet kezdetétől, e kozmikus megnyilvánulás megteremtését megelőző idők óta; eva—valójában; vidyamānatvāt—az Istenség Legfelsőbb Személyisége létének köszönhetően; na—nem; teṣām—ezeknek az anyagi elemeknek; iha—a teremtés kérdésében; sambhavaḥ—behatolhatott volna; evam—ily módon; bhavān—ó, Uram; buddhi-anumeya-lakṣaṇaiḥ—valódi értelemmel és ilyen jellemzőkkel; grāhyaiḥ—az érzékek tárgyaival; guṇaiḥ—az anyagi természet kötőerőivel; san api—habár kapcsolatban van; tat-guṇa-agrahaḥ—az anyagi kötőerők nincsenek hatással Rád; anāvṛtatvāt—mivel mindenhol jelen vagy; bahiḥ antaram—kívül és belül; na te—Számodra nem létezik ilyen dolog; sarvasya—mindennek; sarva-ātmanaḥ—Te vagy mindennek a gyökere; ātma-vastunaḥ—minden a Tiéd, de Te mindenen kívül és belül létezel.
FORDÍTÁS
A mahat-tattva, a teljes anyagi energia osztatlan, a természet anyagi kötőerői miatt mégis úgy tűnik, hogy földre, vízre, tűzre, levegőre és éterre bomlik. Az élő energiának [a jīva-bhūtának] köszönhetően ezek az elkülönült energiák összekapcsolódnak, hogy láthatóvá tegyék a kozmikus megnyilvánulást, tény azonban, hogy a teljes energia már a kozmosz teremtése előtt is létezik. A teljes anyagi energia ezért sohasem lép be valóban a teremtésbe. Hasonló módon annak ellenére, hogy jelenléted miatt tapasztalunk az érzékeinkkel, Téged nem lehet az érzékekkel felfogni, és az elme vagy a szavak segítségével sem szerezhetünk tapasztalatot Rólad [avāṅ-mānasa-gocara]. Érzékeinkkel fel tudunk fogni bizonyos dolgokat, de nem mindent: a szemünket például látásra használhatjuk, de nem ízlelhetünk vele. Mindebből az következik, hogy Te túl vagy az érzékek felfogóképességén. Noha kapcsolatban állsz az anyagi természet kötőerőivel, azok nincsenek Rád hatással. Te vagy mindenben az elsődleges tényező, a mindent átható, osztatlan Felsőlélek. Számodra ezért nem létezik a kívül és a belül. Sohasem léptél be Devakī méhébe, hanem már eleve ott voltál.
MAGYARÁZAT
Ugyanezt a felfogást Maga az Úr magyarázza meg a Bhagavad-gītāban (BG 9.4):
- mayā tatam idaṁ sarvaṁ
- jagad avyakta-mūrtinā
- mat-sthāni sarva-bhūtāni
- na cāhaṁ teṣv avasthitaḥ
„Megnyilvánulatlan formámban ezt az egész univerzumot áthatom. Minden lény Bennem van, de Én nem vagyok Bennük.”
Az Istenség Legfelsőbb Személyiségét nem lehet a durva anyagi érzékeken át felfogni. Azt mondják, hogy az Úr Śrī Kṛṣṇa nevét, dicsőségét, kedvteléseit stb. nem lehet megérteni anyagi érzékekkel. Az Úr csak az előtt tárja fel Magát, aki a megfelelő irányítás alatt tiszta odaadó szolgálatot végez. A Brahma-saṁhitā (5.38) kijelenti:
- premāñjana-cchurita-bhakti-vilocanena
- santaḥ sadaiva hṛdayeṣu vilokayanti
Az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, Govindát csak akkor láthatja valaki örökké, saját magában és kívül is, ha transzcendentális szeretet ébredt benne Iránta. Így aztán a közönséges emberek nem láthatják Őt. A Bhagavad-gītā előbb említett verse ezért azt mondja, hogy noha az Úr mindent átható, mindenhol jelen van, anyagi érzékekkel nem lehet felfogni Őt. Annak ellenére azonban, hogy nem láthatjuk Őt, minden Benne nyugszik. Ahogyan a Bhagavad-gītā hetedik fejezete elmondja, az egész anyagi kozmikus megnyilvánulás csupán az Úr kétféle energiájának, a felsőbbrendű lelki energiának és az alsóbbrendű anyagi energiának a kombinációja. Ugyanúgy, ahogy a napfény árad szét az egész univerzumban, az Úr energiája is szétárad szerte a teremtésben, s minden ebben az energiában nyugszik.
Mégsem szabad arra a végkövetkeztetésre jutnunk, hogy mivel mindenhová kiterjed, elvesztette személyes létét. Hogy megsemmisítse az efféle érveket, az Úr azt mondja: „Mindenhol jelen vagyok, és minden Bennem van, mégis mindentől távol maradok.” A király például a kormányt irányítja, amely nem más, mint energiájának megnyilvánulása. A különböző kormányrészlegek szintén csupán a király energiái, és minden részleg a király hatalmán nyugszik. Azt azonban mégsem várhatjuk, hogy a király személyesen jelen legyen minden részlegben. Ez egy nyers példa. Ehhez hasonlóan minden megnyilvánulás, amit látunk, és minden, ami az anyagi világban és a lelki világban létezik, az Istenség Legfelsőbb Személyisége energiáján nyugszik. A teremtés az Ő különböző energiáinak szétáradása révén megy végbe, és ahogyan a Bhagavad-gītā elmondja, személyéből áradó különböző energiái szétterjedésén keresztül az Úr mindenhol jelen van.
Mondhatná valaki azt, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyisége, aki puszta pillantásával megteremti az egész kozmikus megnyilvánulást, nem léphet be Devakīnak, Vasudeva feleségének a méhébe. Hogy megsemmisítse ezt az érvet, Vasudeva azt mondta: „Drága Uram! Nem nagy csoda, hogy megjelentél Devakī méhében, hiszen a teremtést is ily módon hoztad létre. Mahā-Viṣṇuként az Okozati-óceánon feküdtél, és lélegzeteddel számtalan univerzum jött létre. Ezután Garbhodakaśāyī Viṣṇuként behatoltál minden egyes univerzumba, majd Kṣīrodakaśāyī Viṣṇuként újra kiterjesztetted Magad, és beléptél minden élőlény szívébe, még az atomokba is. Éppen ezért az, hogy Devakī méhébe hatoltál, ugyanígy érthető. Látszólag beléptél, ugyanakkor azonban mindent átható is vagy. Azt, hogy belépsz is és nem is, anyagi példák segítségével érthetjük meg. A teljes anyagi energia érintetlen marad még azután is, hogy tizenhat elemre oszlik. Az anyagi test nem más, mint az öt durva elem — föld, víz, tűz, levegő és éter — kombinációja. Minden anyagi test esetében úgy tűnik, hogy ezek az elemek újonnan jönnek létre, valójában azonban mindig léteznek a testen kívül. Ehhez hasonlóan bár Te is úgy jelensz meg, mint egy gyermek Devakī méhében, kívül is létezel. Mindig hajlékodon tartózkodsz, ezzel egy időben mégis millió és millió formába vagy képes kiterjeszteni Magad.”
„Az embernek éles értelemre van szüksége, hogy megértse megjelenésedet, mert az anyagi energia szintén Belőled árad. Te vagy az anyagi energia eredeti forrása, ugyanúgy, ahogy a Nap a napfény forrása. A napfény nem tudja befedni a Nap bolygót, ahogyan az anyagi energia — amely Belőled árad — sem tud befedni Téged. Látszólag az anyagi energia három kötőerejének hatása alatt állsz, valójában azonban az anyagi energia három kötőereje nem képes befedni Téged. Ezt csupán nagyon okos filozófusok értik meg. Más szóval noha úgy tűnik, hogy az anyagi energiában létezel, az sohasem fedhet be Téged.”
A Védákból azt halljuk, hogy azért van mindenhol fény, mert a Legfelsőbb Brahman megnyilvánítja ragyogását. A Brahma-saṁhitāból megérthetjük, hogy a brahmajyoti, a Brahman-ragyogás a Legfelsőbb Úr testéből árad. Ebből a Brahman-ragyogásból származik minden teremtés. A Bhagavad-gītā ezen kívül azt is kijelenti, hogy az Úr a Brahman-ragyogás támasza. Eredetileg Ő mindennek az alapvető oka. A csekély értelmű emberek azonban azt gondolják, hogy amikor az Istenség Legfelsőbb Személyisége eljön ebbe az anyagi világba, anyagi tulajdonságokra tesz szert. Ezek csupán meggondolatlan következtetések, melyeket kevésbé értelmes emberek találnak ki.