HU/SB 10.7.26


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


26. VERS

tṛṇāvartaḥ śānta-rayo
vātyā-rūpa-dharo haran
kṛṣṇaṁ nabho-gato gantuṁ
nāśaknod bhūri-bhāra-bhṛt


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

tṛṇāvartaḥ—Tṛṇāvarta démon; śānta-rayaḥ—a szélroham ereje csökkent; vātyā-rūpa-dharaḥ—aki egy vad forgószél alakját öltötte magára; haran—és így elvitte; kṛṣṇam—Kṛṣṇát, az Istenség Legfelsőbb Személyiségét; nabhaḥ-gataḥ—az ég tetejéig felröpült; gantum—messzebb menni; na aśaknot—nem tudott; bhūri-bhāra-bhṛt—mivel Kṛṣṇa ekkor hatalmasabbá és nehezebbé vált a démonnál.


FORDÍTÁS

Egy vad forgószél alakját magára öltve Tṛṇāvarta démon felvitte magával Kṛṣṇát magasan az égbe. Amikor azonban Kṛṣṇa nehezebb lett nála, a démonnak fel kellett adnia erejét, s nem tudott tovább menni.


MAGYARÁZAT

Íme egy verseny, melyben Kṛṣṇa és Tṛṇāvartāsura mérik össze yoga-hatalmukat. A misztikus yoga gyakorlásával az asurák általában szert tesznek a nyolc siddhi, azaz tökéletesség    —    az aṇimā, laghimā, mahimā, prāpti, prākāmya, īśitva, vaśitva és kāmāvasāyitā    —    valamelyikére. Annak ellenére azonban, hogy egy démon egy meglehetősen behatárolt mértékben szert tehet ilyen képességekre, Kṛṣṇa misztikus erejével nem versenyezhet, hiszen Kṛṣṇa Yogeśvara, minden misztikus hatalom forrása (yatra yogeśvaro hariḥ (BG 18.78)). Senki sem kelhet versenyre Kṛṣṇával. Néha természetesen az asurák, akik szert tesznek Kṛṣṇa misztikus képességének parányi részére, erejüket fitogtatják az ostoba nyilvánosság előtt, s Istennek kiáltják ki magukat, nem tudván, hogy Kṛṣṇa a legfelsőbb Yogeśvara. Itt is láthatjuk, hogy Tṛṇāvarta a mahimā-siddhit gyakorolta, s úgy vitte magával Kṛṣṇát, mintha Kṛṣṇa egy közönséges gyermek lett volna. Kṛṣṇa azonban szintén egy misztikus mahimā-siddhává vált. Amikor Yaśodā anya vitte Őt, olyan nehéz lett, hogy Yaśodā, aki hozzászokott a súlyához, nem bírta el többé, s le kellett tennie Őt a földre. Így aztán Tṛṇāvarta el tudta ragadni Kṛṣṇát Yaśodā anya jelenlétében. Ám amikor Kṛṣṇa fent az égen kinyilvánította a mahimā-siddhit, a démon, aki nem tudott tovább repülni, arra kényszerült, hogy feladja erőfeszítését, és Kṛṣṇa vágya szerint leessen. Senkinek sem szabad tehát versenyeznie Kṛṣṇa misztikus képességével.

A bhakták automatikusan minden misztikus képességgel rendelkeznek, de nem szeretnek versenyezni Kṛṣṇával. Ehelyett inkább teljesen meghódolnak Előtte, és yoga-erejük Kṛṣṇa kegyéből nyilvánul meg. A bhakták olyan hatalmas misztikus yogára képesek, amilyenről egy démon nem is álmodhat, de sohasem próbálják erejüket saját érzékkielégítésük érdekében fitogtatni. Mindent az Úr szolgálatáért tesznek, s ezért helyzetük mindig magasabb rendű, mint a démonoké. Számtalan karmī, yogī és jñānī van, akik természetellenes módon igyekeznek versenyre kelni Kṛṣṇával, s így a közönséges, ostoba emberek, akik nem törődnek azzal, hogy a Śrīmad-Bhāgavatamot hiteles tekintélyektől hallják, ilyen ostoba yogīkat tekintenek Bhagavānnak, az Istenség Legfelsőbb Személyiségének. Jelenleg rengeteg olyan úgynevezett bābā van, akik valamiféle jelentéktelen misztikus csodával állnak elő, s Isten inkarnációjának kiáltják ki magukat, a buta emberek pedig Istennek tekintik őket, mert semmit sem tudnak Kṛṣṇáról.