HU/SB 10.8.24


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


24. VERS

yarhy aṅganā-darśanīya-kumāra-līlāv
antar-vraje tad abalāḥ pragṛhīta-pucchaiḥ
vatsair itas tata ubhāv anukṛṣyamāṇau
prekṣantya ujjhita-gṛhā jahṛṣur hasantyaḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

yarhi—amikor; aṅganā-darśanīya—csak a házban lévő asszonyok számára látható; kumāra-līlau—Śrī Kṛṣṇa és Balarāma gyermeki kedvtelései; antaḥ-vraje—Vraján belül, Nanda Mahārāja házában; tat—akkor; abalāḥ—minden hölgy; pragṛhīta-pucchaiḥ—Kṛṣṇa és Balarāma elkapta a farkuk végét; vatsaiḥ—a borjakkal; itaḥ tataḥ—ide-oda; ubhau—Kṛṣṇa és Balarāma mindketten; anukṛṣyamāṇau—húzva; prekṣantyaḥ—ilyen események láttán; ujjhita—abbahagyták; gṛhāḥ—házimunkájukat; jahṛṣuḥ—nagyon élvezték; hasantyaḥ—miközben nevettek.


FORDÍTÁS

Nanda Mahārāja házában a tehénpásztorok feleségeinek nagy élvezetben volt részük, amikor a gyermekek, Rāma és Kṛṣṇa kedvteléseit látták. A gyerekek elkapták a borjak farkának végét, a borjak pedig ide-oda húzták Őket. Amikor az asszonyok látták játékukat, abbahagyták ház körüli teendőiket, s nevetve élvezték az eseményeket.


MAGYARÁZAT

Miközben Kṛṣṇa és Balarāma kíváncsian ide-oda másztak, néha elkapták a borjak farkának végét. Amikor a borjak érezték, hogy valaki megfogta őket, menekülni kezdtek, a gyerekek pedig szorosan kapaszkodtak farkukba, mert megijedtek, amikor a borjak futni kezdtek. A borjak látták, hogy a gyerekek erősen fogják őket, és szintén megijedtek. Ekkor aztán jöttek az asszonyok, hogy megmentsék a gyerekeket, és boldogan nevettek. Ez volt az ő élvezetük.