HU/SB 2.10.47
47. VERS
- parimāṇaṁ ca kālasya
- kalpa-lakṣaṇa-vigraham
- yathā purastād vyākhyāsye
- pādmaṁ kalpam atho śṛṇu
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
parimāṇam—mérték; ca—is; kālasya—az időnek; kalpa—Brahmā egy napja; lakṣaṇa—jellemzők; vigraham—forma; yathā—amennyire; purastāt—ezek után; vyākhyāsye—el fogom magyarázni; pādmam—a Pādma nevű; kalpam—egy nap hossza; atho—így; śṛṇu—csak halld.
FORDÍTÁS
Ó, király! Idővel elmagyarázom majd neked, hogyan mérik az időt durva és finom aspektusaiban, s elmondom mindegyik sajátságos jellemzőit. Most azonban hadd beszéljek a Pādma-kalpáról!
MAGYARÁZAT
Brahmā jelenlegi kalpáját Varāha-kalpának vagy Śvetavarāha-kalpának hívják, mert amikor Brahmā, aki a Viṣṇu köldökéből kihajtó lótuszvirágon született, megteremtette az univerzumot, az Úr megjelent, mint Varāha inkarnáció. Éppen ezért ezt a Varāha-kalpát Pādma-kalpának is nevezik. Ezt olyan ācāryák is alátámasztják, mint Jīva Gosvāmī és Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura, akik a Śrīmad-Bhāgavatam első magyarázóját, Śrīdhara Svāmīt követik. Brahmā Varāha- és Pādma-kalpája tehát egy és ugyanaz.