HU/SB 2.3.11
11. VERS
- etāvān eva yajatām
- iha niḥśreyasodayaḥ
- bhagavaty acalo bhāvo
- yad bhāgavata-saṅgataḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
etāvān—ezek az emberek, akik a különféle félisteneket imádják; eva—bizonyára; yajatām—imádat közben; iha—ebben az életben; niḥśreyasa—a legnagyobb áldás; udayaḥ—fejlődés; bhagavati—az Istenség Legfelsőbb Személyiségének; acalaḥ—megingathatatlan; bhāvaḥ—spontán vonzódás; yat—amely; bhāgavata—az Úr tiszta bhaktája; saṅgataḥ—társulás.
FORDÍTÁS
Akik a különböző félisteneket imádják, csak az Úr tiszta bhaktájával társulva juthatnak a legtökéletesebb áldáshoz, amely nem más, mint megingathatatlan, természetes vonzódás az Istenség Legfelsőbb Személyiségéhez.
MAGYARÁZAT
Az anyagi teremtésen belül az élet különböző szintjein az első félistentől, Brahmātól egészen a parányi hangyáig minden élőlényt feltételekhez köt az anyagi természet — a Legfelsőbb Úr külső energiájának — törvénye. Az élőlény a tiszta szinten tudja, hogy szerves része az Úrnak, amikor azonban vágya miatt, hogy uralkodjon az anyagi energián, az anyagi világba kerül, az anyagi természet három kötőereje feltételekhez köti, s így küzd létéért, a legnagyobb áldásra vágyakozva. A létért folytatott küzdelem épp olyan, mint a lidércfény követése az anyagi élvezet bűvöletében. Minden olyan terv, amely az anyagi élvezetre irányul — akár a különféle félistenek imádatával akarjuk elérni, ahogy azt e fejezet előző versei leírták, akár a modern tudomány fejlődésével, Isten vagy valamely félisten segítsége nélkül —, illúzió csupán, mert a feltételekhez kötött élőlény az anyagi teremtés határain belül egyetlen boldogságra irányuló terve ellenére sem tud megoldást találni az élet problémáira, a születésre, a halálra, az öregkorra és a betegségre. A világegyetem történelmében számtalan ilyen tervezgetővel találkozhatunk. Királyok és uralkodók jönnek és mennek, csupán terveik történetét hagyva maguk után. Ám az élet legfőbb problémái e tervkészítők minden törekvése ellenére megoldatlanok maradnak.
Valójában az emberi élet arra szolgál, hogy megoldást találjunk az élet kérdéseire. Az ember a különféle félistenek kielégítésével, az imádat számtalan formájával vagy a tudomány úgynevezett előrehaladásával, Isten vagy a félistenek segítsége nélkül sohasem tudja megoldani e problémákat. A megrögzött materialistákon kívül — akik nem sokat törődnek sem Istennel, sem a félistenekkel — a Védák mindenkinek a félistenek imádatát javasolják a különféle eredmények elérése érdekében. Láthatjuk, hogy a félistenek nem csupán az emberek képzeletében élnek: valóban léteznek. A félistenek léte ugyanolyan valóságos, mint a miénk, ők azonban sokkal nagyobb hatalommal rendelkeznek, annak köszönhetően, hogy közvetlenül szolgálják az Urat az univerzum kormányzásában a különféle területek irányításával. Ezt a Bhagavad-gītā is megerősíti, s említést tesz a félistenek különféle bolygóiról, köztük a legfelsőbb félisten, az Úr Brahmā bolygójáról. A durva materializmus követői nem hisznek Isten vagy a félistenek létében, és nem hisznek abban sem, hogy a bolygók mindegyikén egy másik félisten uralkodik. Óriási hírverést csapnak a legközelebbi mennyei bolygó, Candraloka, vagyis a Hold elérése körül, de még a tengernyi mechanikus kutatás után is csak nagyon csekély információval rendelkeznek róla. Annak ellenére, hogy csalárdul azt hirdetik, hogy területeket lehet ott megvásárolni, a felfuvalkodott tudósok és a megrögzött materialisták képtelenek ott élni, mit sem szólva a többi bolygó eléréséről, amelyeket még megszámolni sem tudnak. A Védák követői azonban egy másféle módszerrel tesznek szert tudásra. A védikus irodalom állításait teljes egészében hitelesnek fogadják el, ahogy azt már megvitattuk az Első Énekben, és így teljes és logikus tudással rendelkeznek Istenről, a félistenekről és különféle bolygóikról, amelyek az anyagi világ határain belül illetve az anyagi ég korlátain túl vannak. A leghitelesebb védikus írás, amelyet India nagy ācāryái — Śaṅkara, Rāmānuja, Madhva, Viṣṇusvāmī, Nimbārka és Caitanya — mind elfogadnak, és amit a világ minden fontos személyisége tanulmányoz, a Bhagavad-gītā, amely beszél a félistenek imádatáról és bolygóikról, ahol élnek. A Bhagavad-gītā (BG 9.25) megerősíti:
- yānti deva-vratā devān
- pitṝn yānti pitṛ-vratāḥ
- bhūtāni yānti bhūtejyā
- yānti mad-yājino ’pi mām
„A félistenek imádói a félistenek bolygóira jutnak, az ősatyákat imádók az ősatyák bolygóira. A durva materializmus hívei a különféle anyagi bolygókon maradnak, de az Úr bhaktái elérik Isten birodalmát.”
A Bhagavad-gītāból azt is megtudhatjuk, hogy az anyagi világon belül minden bolygó — Brahmalokát is beleértve — csupán ideiglenesen létezik, s egy bizonyos idő elteltével elpusztul. A félistenek és követőik tehát mind megsemmisülnek a pusztulás idején, míg, aki eljut Isten birodalmába, annak örök életben lesz része. Ez a védikus irodalom véleménye. A félistenek imádóinak jobbak a lehetőségeik, mint a hitetleneknek, mert őket meggyőzték a védikus magyarázatok, amelyekből információt szerezhettek a Legfelsőbb Úr imádatának áldásos hasznáról az Úr bhaktáinak társaságában. A megrögzött materialisták azonban, akiknek szemernyi hitük sincs a Védák kijelentéseiben, örök sötétségre vannak ítélve. A tökéletlen tapasztalati tudásból, az úgynevezett materialista tudományból származó hamis meggyőződésük vezeti őket, amely sohasem érheti el a transzcendentális tudás birodalmát.
Ha a durva materializmus hívei vagy az ideiglenes félistenek imádói nem kerülnek kapcsolatba a transzcendentalistákkal, például az Úr tiszta bhaktáival, akkor törekvésük csak elvesztegetett energia. Csak az isteni természettel rendelkező tiszta bhakták kegyéből tehet szert az ember a tiszta odaadásra, amely az emberi élet legtökéletesebb szintje. Csak az Úr tiszta bhaktája mutathatja meg a helyes utat a tartalmas élet felé, másképp mind a materialista életforma — amely nélkülöz minden tudást Istenről és a félistenekről —, mind a félistenek imádatával törődő életforma csupán a fantazmagória különböző szintjei, s egyaránt az ideiglenes anyagi élvezeteket hajszolják. Mindezt szépen elmagyarázza a Bhagavad-gītā, ám a Bhagavad-gītāt is csak a tiszta bhakták társaságában lehet megérteni, nem pedig a politikusok vagy az unalmas filozófiai spekulálók magyarázataiból.