HU/SB 2.3.13
13. VERS
- śaunaka uvāca
- ity abhivyāhṛtaṁ rājā
- niśamya bharatarṣabhaḥ
- kim anyat pṛṣṭavān bhūyo
- vaiyāsakim ṛṣiṁ kavim
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
śaunakaḥ uvāca—Śaunaka így szólt; iti—így; abhivyāhṛtam—mindaz, ami elhangzott; rājā—a király; niśamya—hallással; bharata-ṛṣabhaḥ—Parīkṣit Mahārāja; kim—mi; anyat—több; pṛṣṭavān—kérdezett tőle; bhūyaḥ—újra; vaiyāsakim—Vyāsadeva fiának; ṛṣim—aki nagyon művelt; kavim—költői.
FORDÍTÁS
Śaunaka így szólt: Vyāsadeva fia, Śrīla Śukadeva Gosvāmī rendkívül művelt bölcs volt, s költőien beszélt. Mit kérdezett tőle Parīkṣit Mahārāja, miután végighallgatta mindazt, amit elmondott?
MAGYARÁZAT
Az Úr tiszta bhaktájában automatikusan kialakul minden isteni tulajdonság. E tulajdonságok közül néhány uralkodó vonás a következő: kedves, békés, igazmondó, pártatlan, hibátlan, nagylelkű, jámbor, tiszta, nincs birtokló hajlama, mindenki jóakarója, elégedett, meghódolt Kṛṣṇának, vágy nélküli, egyszerű, szilárd, önfegyelmezett, mértékletes az evésben, józan, tisztelettudó, mentes a büszkeségtől, komoly, megértő, barátságos, költői, ügyes és csendes. A bhakta e huszonhat fő tulajdonsága közül, amelyet Kṛṣṇadāsa Kavirāja a Caitanya-caritāmṛtában felsorol, e vers főként azt emeli ki Śukadeva Gosvāmīval kapcsolatban, hogy költői. A Śrīmad-Bhāgavatam az ő elbeszélésében a legmagasabb szintű költői remekmű. Śukadeva Gosvāmī önmegvalósított, művelt bölcs volt, költő a bölcsek között.