HU/SB 2.7.28


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


28. VERS

yad vai vraje vraja-paśūn viṣatoya-pītān
pālāṁs tv ajīvayad anugraha-dṛṣṭi-vṛṣṭyā
tac-chuddhaye ’ti-viṣa-vīrya-vilola-jihvam
uccāṭayiṣyad uragaṁ viharan hradinyām


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

yat—aki; vai—bizonyára; vraje—Vṛndāvanában; vraja-paśūn—az ott élő állatok; viṣa-toya—mérgezett víz; pītān—akik ittak belőle; pālān—a tehénpásztorok; tu—szintén; ajīvayat—életre keltett; anugraha-dṛṣṭi—kegyes pillantás; vṛṣṭyā—záporával; tat—az; śuddhaye—hogy megtisztuljon; ati—rendkívüli módon; viṣa-vīrya—nagyon erős méreg; vilola—rejtőző; jihvam—akinek ilyen nyelve van; uccāṭayiṣyat—szigorúan megbüntette; uragam—a kígyónak; viharan—örömmel; hradinyām—a folyóban.


FORDÍTÁS

Amikor pedig a tehénpásztorfiúk és jószágaik a Yamunā folyó mérgezett vizéből ittak, az Úr [aki még gyerek volt] kegyes pillantásával mind visszahozta őket az életbe. Hogy megtisztítsa a Yamunā folyót, beleugrott a vizébe, mintha csak játszana, s ellátta a baját Kāliya kígyónak, aki a vízben rejtőzködött, s akinek nyelve méreggel árasztotta el a Yamunāt. Ki más lenne képes ilyen emberfölötti tettekre, mint a Legfelsőbb Úr?