HU/SB 2.7.38


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


38. VERS

yarhy ālayeṣv api satāṁ na hareḥ kathāḥ syuḥ
pāṣaṇḍino dvija-janā vṛṣalā nṛdevāḥ
svāhā svadhā vaṣaḍ iti sma giro na yatra
śāstā bhaviṣyati kaler bhagavān yugānte


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

yarhi—amikor történik; ālayeṣu—lakhelyén; api—még; satām—civilizált emberek; na—nem; hareḥ—az Istenség Személyiségének; kathāḥ—elbeszélések; syuḥ—meg fog történni; pāṣaṇḍinaḥ—ateisták; dvija-janāḥ—azok, akik a három felső kaszthoz (a brāhmaṇákhoz, a kṣatriyákhoz és a vaiśyákhoz) tartozónak vallják magukat; vṛṣalāḥ—az alsóbb kaszt, a śūdrák; nṛ-devāḥ—az állam irányítói; svāhā—himnuszok az áldozatok végzéséhez; svadhā—az áldozatok bemutatásához szükséges eszközök; vaṣaṭ—az áldozati oltár; iti—mindezek; sma—lesznek; giraḥ—szavak; na—soha; yatra—bárhol; śāstā—a büntető; bhaviṣyati—meg fog jelenni; kaleḥ—a Kali-kornak; bhagavān—az Istenség Személyisége; yuga-ante—a végén.


FORDÍTÁS

Ezek után a Kali-yuga végén, amikor senki sem beszél többé Istenről még a szenteknek tartott emberek és a három felsőbb kaszt köztiszteletben álló polgárai házában sem, amikor az ország irányítását olyan miniszterekre bízzák, akiket az alacsony származású śūdrák vagy a még náluk is alacsonyabb rendű emberek közül választanak ki; amikor senki sem tudja már, hogyan kell az áldozatokat végrehajtani, még elméletben sem, az Úr, a legfelsőbb büntetés, megjelenik.


MAGYARÁZAT

Ez a vers azt a szörnyű helyzetet ecseteli, amely a jelenlegi korszak, a Kali-yuga végén vár a világra, s amelynek legjellemzőbb jegye az ateizmus. Még a szenteknek tartott emberek és a társadalom felsőbb kasztjaiba tartozók is (akiket dvija-janáknak, kétszer születetteknek neveznek) istentagadókká válnak, s gyakorlatilag még az Úr szent nevére sem emlékeznek többé, tetteiről nem is beszélve. A társadalom felsőbb kasztjainak    —    a többi kaszt sorsát irányító értelmiségnek, a társadalom törvényeire és rendjére ügyelő kṣatriyáknak, valamint a termelőmunkát végzőknek, akik a társadalom gazdasági fejlődéséért felelősek    —    tökéletesen ismerniük kell a Legfelsőbb Úr tudományát, tudniuk kell nevéről, tulajdonságairól, társairól, környezetéről és inkarnációiról. A szenteket és a társadalom felsőbb kasztjait nem valamiféle születési jog vagy a puszta elnevezés alapján ismerik el, hanem aszerint, mennyire jártasak az Istenről szóló tudományban, amelyet tattva-jñānának neveznek. Ha valaki nem ismeri Isten tudományát és nem jártas az odaadó szolgálat gyakorlatában, címét és rangját a halott test díszeinek tekintheti. S amikor e szépen felékesített halott testek túlságosan elszaporodnak a társadalomban, az emberek békés lelki életében egyre több zavar támad. A társadalom felsőbb osztályai nem eléggé képzettek és kulturáltak többé ahhoz, hogy dvija-janáknak, kétszer születetteknek nevezhessék őket. Hogy mit jelent kétszer születettnek lenni, azt e nagyszerű írásban már nagyon sokszor elmagyaráztuk. Most újra emlékeztetünk mindenkit: azt a születést, ami az apa és az anya szexuális kapcsolatának következménye, állati születésnek nevezik. Az efféle állati születés az azt követő élettel együtt, amelyet az állatokra szintén jellemző evés, alvás, védekezés és párzás jellemez (s amelyből hiányzik a valódi lelki kultúra), a śūdrák, még pontosabban az alacsonyabb rétegek élete, amely nélkülöz minden kultúrát. Ez a vers elmondja, hogy a Kali-yugában a társadalom vezetése a kulturálatlan, istentagadó munkások kezébe kerül, így a nṛdevák (a kormány miniszterei) posztjára vṛṣalák, az alacsonyabb származású, kulturálatlan emberek kerülnek. Senki sem várhatja, hogy egy kulturálatlan, alacsony szinten álló emberekkel teli társadalomra béke és jólét köszöntsön. A mai emberi társadalomban egyre több jel mutat a minden kultúrát nélkülöző, ember formájú állatok elszaporodására. Az emberek vezetőinek kötelességük ezt észrevenni és az Isten-tudat szellemében nevelkedett kétszer született emberek elveit bevezetve megváltoztatni a társadalom rendjét. Mindez akkor lehetséges, ha a Śrīmad-Bhāgavatam tanította kultúrát szerte a világon elterjesztjük. Az emberi társadalom mélyre süllyedt helyzetében az Úr mint Kalki avatāra jelenik meg, s könyörtelenül elpusztítja a démonokat.