HU/SB 3.11.32
32. VERS
- antaḥ sa tasmin salila
- āste ’nantāsano hariḥ
- yoga-nidrā-nimīlākṣaḥ
- stūyamāno janālayaiḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
antaḥ–belül; saḥ–az; tasmin–abban; salile–víz; āste–ott van; ananta–Ananta; āsanaḥ–az ülésén; hariḥ–az Úr; yoga–misztikus; nidrā–alvás; nimīla-akṣaḥ–csukott szemek; stūya-mānaḥ–dicsőítették; jana-ālayaiḥ–a Janaloka bolygó lakói.
FORDÍTÁS
A Legfelsőbb Úr, az Istenség Személyisége szemét lehunyva hever le a vízben Ananta alkotta ágyára, Janaloka bolygó népe pedig összekulcsolt kézzel dicső imákat zeng Neki.
MAGYARÁZAT
Nem szabad azt gondolnunk, hogy amikor az Úr alszik, az olyan, mint a mi alvásunk. A vers a yoga-nidrā szót használja, ami arra utal, hogy amikor az Úr alszik, az szintén belső energiájának megnyilvánulása. Bármikor találkozunk a yoga szóval, tudnunk kell, hogy az valami olyanra vonatkozik, ami transzcendentális. A transzcendentális szintet cselekedetek jellemzik, amelyeket a nagy bölcsek, például Bhṛgu imái dicsőítenek.