HU/SB 3.12.5
5. VERS
- tān babhāṣe svabhūḥ putrān
- prajāḥ sṛjata putrakāḥ
- tan naicchan mokṣa-dharmāṇo
- vāsudeva-parāyaṇāḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tān–a Kumāráknak, akikről korábban említetést tettünk; babhāṣe–megszólította; svabhūḥ–Brahmā; putrān–a fiaknak; prajāḥ–nemzedékek; sṛjata–teremteni; putrakāḥ–ó, fiaim; tat–az; na–nem; aicchan–kívánt; mokṣa-dharmāṇaḥ–elkötelezve a felszabadulás elvei mellett; vāsudeva–az Istenség Személyisége; parāyaṇāḥ–akik így átadták magukat.
FORDÍTÁS
Brahmā, miután megteremtette fiait, így szólt hozzájuk: „Kedves fiaim – mondta –, most hozzatok létre utódokat!” Ám mivel fiai ragaszkodtak Vāsudevához, az Istenség Személyiségéhez, céljuk a felszabadulás volt, ezért vonakodtak engedelmeskedni.
MAGYARÁZAT
Brahmā négy fia, a Kumārák még kiváló apjuk kérése ellenére is elutasították, hogy családot alapítsanak. Akik komolyan meg akarnak szabadulni az anyagi kötelékektől, azok ne bonyolódjanak bele a látszólagos kapcsolatok jelentette családi kötelékekbe. Az emberben felmerülhet a kérdés, hogyan tudták a Kumārák megtagadni Brahmā utasítását, aki apjuk volt és mindenek felett az univerzum teremtője. A válasz az, hogy aki vāsudeva-parāyaṇa, vagyis aki komolyan végzi az Istenség Személyisége, Vāsudeva odaadó szolgálatát, annak nem kell törődnie semmilyen más kötelezettséggel. A Bhāgavatam (SB 11.5.41) kijelenti:
- devarṣi-bhūtāpta-nṛṇāṁ pitṝṇāṁ
- na kiṅkaro nāyam ṛṇī ca rājan
- sarvātmanā yaḥ śaraṇaṁ śaraṇyaṁ
- gato mukundaṁ parihṛtya kartam
„Aki teljesen lemondott minden világi kapcsolatról, és abszolút menedéket talált az Úr lótuszlábainál – aki a felszabadulást adja nekünk, s aki egyedül méltó arra, hogy menedéket keressenek Nála –, az többé nem adósa vagy szolgája senkinek, még a félisteneknek, az ősatyáknak, a bölcseknek, más élőlényeknek, rokonainak és az emberi társadalom tagjainak sem.” Így semmi hiba nem volt a Kumārák tettében, mikor visszautasították kiváló apjuk kérését, hogy alapítsanak családot.