HU/SB 3.13.36


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


36. VERS

srak tuṇḍa āsīt sruva īśa nāsayor
iḍodare camasāḥ karṇa-randhre
prāśitram āsye grasane grahās tu te
yac carvaṇaṁ te bhagavann agni-hotram


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

srak–az áldozati tányér; tuṇḍe–a nyelven; āsīt–ott van; sruvaḥ–egy másik áldozati tányér; īśa–ó, Uram; nāsayoḥ–az orrlyukaknak; iḍā–az evésre szolgáló tányér; udare–a hasban; camasāḥ–egy másik áldozati tányér; karṇa-randhre–a fülnyílásokban; prāśitram–a Brahmā-tányérnak nevezett tányér; āsye–a szájban; grasane–a torokban; grahāḥ–a soma-tányérokként ismert tányérok; tu–de; te–Tiéd; yat–ami; carvaṇam–rágni; te–Tiéd; bhagavan–ó, Uram; agni-hotram–az áldozati tűzön keresztül eszel.


FORDÍTÁS

Ó, Uram! Nyelved egy áldozati tányér, orrlyukad egy másik áldozati tányér, hasad az áldozat evésre szolgáló tányérja, és fülnyílásod is egy újabb áldozati tányér. Szádban az áldozat Brahmā-tányérja van, torkod a somaként ismert áldozati tányér, és mindent, amit megrágsz, agni-hotrának ismernek.


MAGYARÁZAT

A veda-vādīk azt mondják, hogy nincs más a Védákon és a Védákban említett áldozatok bemutatásán kívül. Nemrégiben azt a szabályt vezették be köreikben, hogy a formaságoknak eleget téve naponta áldozatot kell bemutatniuk; s most csak meggyújtanak egy kis tüzet, hogy saját szeszélyeik szerint felajánljanak valamit, de nem követik szigorúan a Védákban említett szabályozó elveket, amelyek az áldozatokra vonatkoznak. Köztudott, hogy a szabályok szerint az áldozathoz különféle tányérokra van szükség; ilyenek a srak, a sruvā, a barhis, a cātur-hotra, az iḍā, a camasa, a prāśitra, a graha és az agni-hotra. Az ember nem érheti el az áldozat eredményét, ha nem követi a szigorú szabályokat. Korunkban, a Kali-korszakban gyakorlatilag nincs lehetőség arra, hogy a szigorú utasításokat követve mutassunk be áldozatokat, ezért az áldozatokra egyetlen szigorítás vonatkozik: a határozott utasítás az, hogy saṅkīrtana-yajñát kell végeznünk és semmi mást. A Legfelsőbb Úr inkarnációja Yajñeśvara, s ha az ember nem tartja tiszteletben az Úr inkarnációját, nem lesz képes arra, hogy tökéletesen mutassa be az áldozatokat. Más szóval minden igazi áldozat abból áll, hogy az ember menedéket keres az Úrnál és szolgálatot végez Neki, ahogyan azt elmondtuk. A különféle áldozati tányérok az Úr inkarnációja különféle testrészeinek felelnek meg. A Śrīmad-Bhāgavatam Tizenegyedik Éneke határozottan azt az utasítást adja, hogy az embernek a saṅkīrtana-yajñát kell végeznie, hogy elégedetté tegye az Úr inkarnációját, Śrī Caitanya Mahāprabhut. Mindezt hűen követnünk kell ahhoz, hogy a yañját eredményesen mutathassuk be.