HU/SB 3.13.49
49. VERS
- tasmin prasanne sakalāśiṣāṁ prabhau
- kiṁ durlabhaṁ tābhir alaṁ lavātmabhiḥ
- ananya-dṛṣṭyā bhajatāṁ guhāśayaḥ
- svayaṁ vidhatte sva-gatiṁ paraḥ parām
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tasmin–Neki; prasanne–elégedett lévén; sakala-āśiṣām–minden áldásnak; prabhau–az Úrnak; kim–mi az; durlabham–nagyon nehéz elérni; tābhiḥ–velük; alam–el; lava-ātmabhiḥ–jelentéktelen nyereséggel; ananya-dṛṣṭyā–semmi mással, csak az odaadó szolgálattal; bhajatām–azoknak, akik odaadó szolgálatot végeznek; guhā-āśayaḥ–a szívben lakozó; svayam–személyesen; vidhatte–végez; sva-gatim–saját lakhelyén; paraḥ–a legfelsőbb; parām–transzcendentális.
FORDÍTÁS
Semmi sem elérhetetlen annak, akivel az Istenség Legfelsőbb Személyisége elégedett. A transzcendentális megvalósítás eredményeképpen az ilyen ember minden mást jelentéktelennek lát. Aki a transzcendentális szerető szolgálat végzésébe merül, azt az Úr, aki mindenki szívében jelen van, Maga emeli a legtökéletesebb helyzetbe.
MAGYARÁZAT
Ahogyan azt a Bhagavad-gītāban (BG 10.10) olvashatjuk, az Úr megadja az értelmet a tiszta bhaktáknak, hogy a legtökéletesebb szintre emelkedhessenek. Ez a vers megerősíti, hogy egy tiszta bhakta, aki állandóan az Úr szerető szolgálatát végzi, megkap minden tudást, amely az Istenség Legfelsőbb Személyiségének eléréséhez szükséges. Egy ilyen bhakta az Úr szolgálatán kívül semmi másra nem vágyik. Ha valaki hűségesen szolgál, nem ütközhet akadályokba, mert maga az Úr gondoskodik a fejlődéséről. Az Úr mindenki szívében jelen van, ezért ismeri a bhakta szándékát, és mindent elérhetővé tesz számára. Úgy is mondhatnánk, hogy az ál-bhakta, aki anyagi nyereségre vágyik, nem képes elérni a legtökéletesebb állapotot, mert az Úr tisztában van a szándékaival. Az embernek csak őszintének kell lennie szándékaiban, s az Úr ott lesz, hogy minden tekintetben a segítségére legyen.