HU/SB 3.16.9


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


9. VERS

yeṣāṁ bibharmy aham akhaṇḍa-vikuṇṭha-yoga-
māyā-vibhūtir amalāṅghri-rajaḥ kirīṭaiḥ
viprāṁs tu ko na viṣaheta yad-arhaṇāmbhaḥ
sadyaḥ punāti saha-candra-lalāma-lokān


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

yeṣām–a brāhmaṇáknak; bibharmi–elviselem; aham–Én; akhaṇḍa–töretlen; vikuṇṭha–korlátlan; yoga-māyā–belső energia; vibhūtiḥ–gazdagság; amala–tiszta; aṅghri–a lábaknak; rajaḥ–a pora; kirīṭaiḥ–sisakomon; viprān–a brāhmaṇák; tu–akkor; kaḥ–ki; na–nem; viṣaheta–visz; yat–a Legfelsőbb Úrnak; arhaṇa-ambhaḥ–víz, mely a lábát mosta; sadyaḥ–egyszerre; punāti–megtisztít; saha–vele együtt; candra-lalāma–az Úr Śiva; lokān–a három világ.


FORDÍTÁS

Én vagyok korlátlan belső energiám Ura, a Gangesz vize pedig annak a víznek a maradéka, amely lábamat mosta. Ez a víz megtisztítja a három világot, az Úr Śivával együtt, aki a fején tartja a folyót. Ha Én a fejemre tehetem a vaiṣṇava lábának a porát, ki ne akarná ugyanezt tenni?


MAGYARÁZAT

Az Istenség Legfelsőbb Személyisége belső és külső energiája között az a különbség, hogy a belső energiában, vagyis a lelki világban zavartalanul jelen van minden fenség, míg a külső, azaz anyagi energiában minden fenség csupán ideiglenes megnyilvánulás. Az Úr a lelki és az anyagi világban egyaránt hatalmat gyakorol, de míg a lelki világot Isten országának nevezik, addig az anyagi világ māyā birodalma. Māyā azt jelenti: ami valójában nem létezik. Az anyagi világ gazdagsága csupán visszatükröződés. A Bhagavad-gītā kijelenti, hogy ez az anyagi világ olyan, mint egy fa, melynek gyökerei felfelé, ágai pedig lefelé nőnek. Ez annyit jelent, hogy az anyagi világ a lelki világ árnyéka. A valódi fenség a lelki világban található. A lelki világban az uralkodó Istenség maga az Úr, míg az anyagi világban számtalan úrral találkozhatunk. Ez a különbség a belső és a külső energia között. Az Úr azt mondja, hogy noha Ő a belső energia meghatározó tényezője, s bár az anyagi világ már attól a víztől megtisztul, amely a lábait mosta, Ő mégis a brāhmaṇákat és a vaiṣṇavákat tiszteli a legjobban. Ha maga az Úr ennyire tiszteli a vaiṣṇavákat és a brāhmaṇákat, hogyan tagadhatná meg bárki is tőlük a tiszteletet?