HU/SB 3.2.34
34. VERS
- śarac-chaśi-karair mṛṣṭaṁ
- mānayan rajanī-mukham
- gāyan kala-padaṁ reme
- strīṇāṁ maṇḍala-maṇḍanaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
śarat–ősz; śaśi–a holdnak; karaiḥ–ragyogásával; mṛṣṭam–fénylett; mānayan–így gondolva; rajanī-mukham–az éjszaka arca; gāyan–énekelve; kala-padam–kellemes dalokat; reme–élvezte; strīṇām–a nőknek; maṇḍala-maṇḍanaḥ–az összegyűlt hölgyek között a legszebbként.
FORDÍTÁS
Az esztendő harmadik évszakában az Úr a hölgyek körében a legszebbként élvezte kedvteléseit, szépséges dalaival csábítva el őket az őszi éjszakában, melyet beragyogott a holdfény.
MAGYARÁZAT
Mielőtt elhagyta volna a tehenek földjét, Vṛndāvanát, az Úr a rāsa-līlā kedvtelésében boldoggá tette fiatal barátnőit, a transzcendentális gopīkat. Ezzel a verssel Uddhava befejezte az Úr tetteinek leírását.
Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad-Bhāgavatam Harmadik Énekének második fejezetéhez, melynek címe: „Emlékezés az Úr Kṛṣṇára”.