HU/SB 3.22.23
23. VERS
- śatarūpā mahā-rājñī
- pāribarhān mahā-dhanān
- dampatyoḥ paryadāt prītyā
- bhūṣā-vāsaḥ paricchadān
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
śatarūpā—Śatarūpā királynő; mahā-rājñī—a királynő; pāribarhān—hozomány; mahā-dhanān—értékes ajándékok; dam-patyoḥ—a menyasszonynak és a vőlegénynek; paryadāt—adott; prītyā—szeretetből; bhūṣā—ékszerek; vāsaḥ—ruhák; paricchadān—háztartási eszközök.
FORDÍTÁS
Śatarūpā királynő nagy szeretettel az alkalomhoz illően rendkívül értékes ajándékokat — ékszereket, ruhákat és háztartási eszközöket — adott hozományként a menyasszonynak és a vőlegénynek.
MAGYARÁZAT
Indiában még mindig él az a szokás, hogy az emberek hozomány kíséretében, adományként adják férjhez a leányukat. Az ajándékok a menyasszony apjának helyzetétől függenek. Pāribarhān mahā-dhanān azt a hozományt jelenti, amit a vőlegénynek kell kapnia a házasságkötéskor. A mahā-dhanān ebben az esetben nagyon értékes ajándékokat jelent, amelyek egy császárnő hozományához illenek. A bhūṣā-vāsaḥ paricchadān szavakkal is találkozunk ebben a versben. Bhūṣā ékszereket, vāsaḥ ruhákat, paricchadān pedig különféle háztartási eszközöket jelent. Kardama Muni, aki mostanáig cölibátusban, brahmacārīként élt, mindent megkapott, ami egy uralkodó leányának menyegzőjéhez szükséges. A menyasszonyt, Devahūtit gazdagon felékszerezték és felöltöztették.
Kardama Muni nagy pompával vette tehát feleségül kiváló menyasszonyát, s megkapott mindent, amire a családos élethez szüksége volt. A védikus szokások szerint kötött házasságban a menyasszony apja még napjainkban is mindig ad efféle hozományt a vőlegénynek, s még a szegénység sújtotta Indiában is vannak olyan házasságok, ahol sok százezer rúpiát költenek a hozományra. A hozományrendszer nem törvényellenes, ahogyan azt néhányan bizonyítani próbálták. A hozomány elengedhetetlen ajándék, amit az apa a leánynak ad, hogy jókívánságát fejezze ki vele. Ritka esetekben, amikor az apa semmi hozományt sem tud adni, az utasítás az, hogy ajándékozzon legalább egy gyümölcsöt és egy virágot. Ahogyan az a Bhagavad-gītāban áll (BG 9.26), Istent egy gyümölccsel és egy virággal is elégedetté lehet tenni. Ha valaki nincstelen, s nem talál módot arra, hogy hozományt gyűjtsön, akkor adhat csak egy gyümölcsöt és egy virágot a vőlegénynek, hogy örömet okozzon neki.