HU/SB 3.23.34
34. VERS
- yadā sasmāra ṛṣabham
- ṛṣīṇāṁ dayitaṁ patim
- tatra cāste saha strībhir
- yatrāste sa prajāpatiḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yadā—amikor; sasmāra—rágondolt; ṛṣabham—a legkiválóbb; ṛṣīṇām—a ṛṣik között; dayitam—kedves; patim—férj; tatra—ott; ca—és; āste—jelen volt; saha—együtt; strībhiḥ—a szolgálóleányokkal; yatra—ahol; āste—jelen volt; saḥ—ő; prajāpatiḥ—a prajāpati (Kardama).
FORDÍTÁS
Amint Devahūti kiváló férjére, a legnagyobb bölcsre, Kardama Munira gondolt, aki oly kedves volt szívének, szolgálóleányaival együtt azonnal férje előtt termett.
MAGYARÁZAT
Ebből a versből kiderül, hogy kezdetben Devahūti úgy gondolta, nagyon piszkos, s öltözete is rendkívül szegényes. Amikor férje megkérte, hogy mártózzon meg a tóban, a vízben meglátta a szolgálóleányokat, akik gondjaikba vették őt. Minden a vízben történt, és abban a pillanatban, amint szeretett férjére, Kardamára gondolt, nyomban előtte termett. Ez csupán néhány képesség azok közül, melyekre a tökéletes yogīk tesznek szert; azonnal véghez tudnak vinni bármit, amit csak akarnak.