HU/SB 3.23.55


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


55. VERS

saṅgo yaḥ saṁsṛter hetur
asatsu vihito ’dhiyā
sa eva sādhuṣu kṛto
niḥsaṅgatvāya kalpate


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

saṅgaḥ—társulás; yaḥ—ami; saṁsṛteḥ—a születés és halál körforgásának; hetuḥ—az ok; asatsu—azokkal, akik az érzékkielégítésbe merülnek; vihitaḥ—megtette; adhiyā—tudatlanságon keresztül; saḥ—ugyanaz a dolog; eva—bizonyára; sādhuṣu—szentekkel; kṛtaḥ—elvégzett; niḥsaṅgatvāya—felszabaduláshoz; kalpate—vezet.


FORDÍTÁS

Ha az érzékkielégítés érdekében keressük valaki társaságát, az kétségtelenül rabságot eredményez, ám ugyanez a társulás egy szenttel a felszabadulás útjára vezet, még akkor is, ha tudás nélkül tesszük.


MAGYARÁZAT

Ha egy szent ember társaságát élvezzük, az minden esetben ugyanazt eredményezi. Az Úr Kṛṣṇa például számtalan élőlénnyel találkozott, akik közül néhányan ellenségként bántak Vele, néhányan pedig érzékeik kielégülését várták Tőle. Azt mondják, a gopīk az érzéki vonzódás miatt ragaszkodtak Kṛṣṇához, mégis az Úr legkiválóbb bhaktái lettek. Ezzel ellentétben Kaṁsa, Śiśupāla, Dantavakra és a többi démon ellenségként tekintett Kṛṣṇára. Ám függetlenül attól, hogy Kṛṣṇával ellenségként, az érzékkielégítés reményében, félelemből vagy tiszta bhaktákként álltak kapcsolatban, mindannyian elnyerték a felszabadulást. Ez az eredménye annak, ha valaki kapcsolatba kerül az Úrral. Még ha az ember nem érti meg, ki Ő, az eredmény akkor is ugyanolyan hatásos. Egy nagy szent társasága szintén felszabadulást eredményez, éppen úgy, ahogy az ember akár tudatosan, akár tudtán kívül halad a tűz felé, a tűz melegíteni fogja. Devahūti háláját fejezi ki, mert noha csupán az érzékkielégítés reményében vágyott Kardama Muni társaságára, áldása    —    rendkívüli lelki fejlettségének köszönhetően    —    minden bizonnyal meghozza majd számára a felszabadulást.