HU/SB 3.24.17
17. VERS
- jñāna-vijñāna-yogena
- karmaṇām uddharan jaṭāḥ
- hiraṇya-keśaḥ padmākṣaḥ
- padma-mudrā-padāmbujaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
jñāna—a szentírások tartalmazta tudásnak; vijñāna—és alkalmazásának; yogena—a misztikus yoga segítségével; karmaṇām—az anyagi cselekedeteknek; uddharan—kitépve; jaṭāḥ—a gyökerek; hiraṇya-keśaḥ—arany haj; padma-akṣaḥ—lótuszszemű; padma-mudrā—a lótusszal megjelölt; pada-ambujaḥ—lótuszlábakkal.
FORDÍTÁS
Kapila Muni, akinek haja aranyszínű, akinek szeme olyan, mint a lótusz szirma, s aki lábán a lótuszvirág jelét viseli, a misztikus yoga és a szentírásokban található tudás gyakorlati alkalmazásával meg fogja semmisíteni az anyagi világban végzett tettek iránt érzett mélyen gyökerező vágyat.
MAGYARÁZAT
Ez a vers nagyon szépen ír Kapila Muni tetteiről és testi jellemzőiről. Megjósolja Kapila Muni cselekedeteit: a sāṅkhya filozófiát fogja bemutatni oly módon, hogy azt tanulmányozva az emberek képesek lesznek arra, hogy megsemmisítsék a karmára, a gyümölcsöző cselekedetekre irányuló mélyen gyökerező vágyat. Ebben az anyagi világban mindenki munkájának gyümölcséért küzd. Az ember becsületes munkájának gyümölcsét learatva akar boldog lenni, ezzel azonban csak egyre jobban kötelékeibe bonyolódik, s nem is tud megszabadulni azoktól, amíg nem rendelkezik tökéletes tudással, vagyis nem végez odaadó szolgálatot.
Akik a spekuláció segítségével próbálnak kiszabadulni a kötelékek közül, szintén minden tőlük telhetőt megtesznek, de a védikus szentírásokban azt találjuk, hogy aki Kṛṣṇa-tudatban az Úr odaadó szolgálatát végzi, az nagyon könnyen elpusztíthatja a gyümölcsöző cselekedetekre irányuló mélyen gyökerező vágyat. Ezzel a céllal fogja terjeszteni Kapila Muni a sāṅkhya filozófiát. Ez a vers az Úr Kapila testi vonásairól is ír.
A jñāna szó nem közönséges kutatómunkára utal, hanem azt jelenti, hogy az ember a szentírásokból tesz szert tudásra a lelki tanítómester segítségével, aki a tanítványi láncolat tagja. Modern világunkban az emberek vonzódnak ahhoz, hogy az elmebeli spekulációra és a találgatásokra hagyatkozva végezzenek kutatásokat. Ám aki a kitalációkra támaszkodik, az megfeledkezik arról, hogy ő maga olyan természettel rendelkezik, amelyet négy tökéletlenség jellemez:
- biztos, hogy hibákat követ el,
- érzékei tökéletlenek,
- biztosan illúzióba esik,
- valamint csal.
Ha az ember nem tesz szert tökéletes tudásra a tanítványi láncolaton keresztül, akkor pusztán saját maga által kiagyalt teóriákkal állhat elő, s így becsapja az embereket. A jñāna olyan tudást jelent, amelyet az ember a szentírásokból sajátít el a tanítványi láncolaton keresztül, a vijñāna pedig nem más, mint e tudás gyakorlati alkalmazása. Kapila Muni sāṅkhya filozófiarendszerének alapja a jñāna és a vijñāna.