HU/SB 3.25.25


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


25. VERS

satāṁ prasaṅgān mama vīrya-saṁvido
bhavanti hṛt-karṇa-rasāyanāḥ kathāḥ
taj-joṣaṇād āśv apavarga-vartmani
śraddhā ratir bhaktir anukramiṣyati


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

satām—a tiszta bhaktáknak; prasaṅgāt—a társasága által; mama—Enyém; vīrya—csodálatos cselekedetek; saṁvidaḥ—erről beszélve; bhavanti—válik; hṛt—a szívnek; karṇa—a fülnek; rasa-ayanāḥ—kellemes; kathāḥ—a történetek; tat—annak; joṣaṇāt—művelése által; āśu—gyorsan; apavarga—felszabadulásnak; vartmani—az úton; śraddhā—szilárd hit; ratiḥ—vonzódás; bhaktiḥ—odaadás; anukramiṣyati—sorban követni fogja.


FORDÍTÁS

Amikor a tiszta bhakták egymás között az Istenség Legfelsőbb Személyisége kedvteléseiről és cselekedeteiről beszélgetnek, az rendkívül kellemes a fülnek és a szívnek, s végtelen elégedettséget nyújt nekik. E tudás művelésével az ember fokozatosan előrelép a felszabadulás útján, majd szabaddá válik, vonzódása megszilárdul, s elkezdődhet valódi odaadása és valódi odaadó szolgálata.


MAGYARÁZAT

Ez a vers a Kṛṣṇa-tudatban és az odaadó szolgálatban tett fejlődés folyamatát írja le. Az első lépés az, hogy az embernek, azoknak a társaságát kell keresnie, akik Kṛṣṇa-tudatúak és odaadó szolgálatot végeznek. Az ő társaságuk nélkül lehetetlen fejlődni. Puszta elméleti tudás vagy tanulás által az ember nem érhet el igazán értékelhető fejlődést. El kell hagynia a materialisták társaságát, s a bhakták társaságát kell keresnie, mert a bhakták nélkül az ember nem értheti meg az Úr cselekedeteit. Az emberek általában az Abszolút Igazság személytelen arculatát fogadják el, s mivel nincs kapcsolatuk a bhaktákkal, képtelenek megérteni, hogy az Abszolút Igazság lehet egy személy, s lehetnek személyes cselekedetei. Ez egy nagyon nehéz téma. Ha valaki nem tesz szert személyes megértésre az Abszolút Igazságot illetően, nem beszélhetünk odaadásról. A szolgálatot, az odaadást lehetetlen valami személytelennek felajánlanunk. A szolgálatot egy személynek kell végeznünk. Az abhakták nem ismerik fel a Kṛṣṇa-tudat értékeit a Śrīmad-Bhāgavatam vagy más védikus írások olvasásával, amelyek az Úr cselekedeteiről írnak. Azt gondolják, hogy ezek csupán elképzelt, kitalált történetek, mert senki sem magyarázta el nekik megfelelő módon a lelki életet. Ahhoz, hogy az ember megértse az Úr személyes tetteit, a bhakták társaságát kell keresnie. E kapcsolat hatására, ha az ember elmélkedik, s megpróbálja megérteni az Úr transzcendentális cselekedeteit, feltárul előtte a felszabadulás útja, és szabaddá válik. Akinek szilárd hite van az Istenség Legfelsőbb Személyiségében, az tántoríthatatlanná válik, s vágya, hogy az Úr és bhaktái társaságát élvezhesse, egyre növekszik majd. A bhakták társasága az Úr társaságát jelenti. Abban a bhaktában, aki így cselekszik, kialakul az Úr szolgálata végzéséhez szükséges tudat, s az odaadó szolgálat transzcendentális helyzetében megszilárdulva lassanként szert tesz a tökéletességre.