HU/SB 3.26.57
57. VERS
- retas tasmād āpa āsan
- nirabhidyata vai gudam
- gudād apāno ’pānāc ca
- mṛtyur loka-bhayaṅkaraḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
retaḥ—mag; tasmāt—abból; āpaḥ—az istenség, aki a vizek felett uralkodik; āsan—megjelent; nirabhidyata—megnyilvánult; vai—valóban; gudam—végbélnyílás; gudāt—a végbélnyílásból; apānaḥ—az ürítés szerve; apānāt—az ürítőszervből; ca—és; mṛtyuḥ—halál; loka-bhayam-karaḥ—félelmet kelt az egész univerzumban.
FORDÍTÁS
Ezek után megjelent a sperma (a nemzőképesség) és az istenség, aki a vizek felett uralkodik. Aztán megjelent egy végbélnyílás és az ürítőszervek, majd a halál istensége, akitől az egész univerzum retteg.
MAGYARÁZAT
Megérthetjük ebből a versből, hogy a sperma kibocsátása a halál oka. Ezért a yogīk és a transzcendentalisták, akik hosszú életet akarnak élni, önként aszkézist fogadva tartózkodnak attól, hogy elveszítsék magjukat. Minél sikeresebben tartózkodik valaki magja elvesztésétől, annál távolabb kerülhet a halál problémájától. Sok yogī él háromszáz vagy hétszáz évig ezt a módszert követve. A Bhāgavatamban egyértelműen az áll, hogy a mag elvesztése a szörnyű halál oka. Minél jobban ragaszkodik az ember a szexuális élvezethez, annál nagyobb az esély arra, hogy áldozatul esik a gyors halálnak.