HU/SB 3.28.15
15. VERS
- matta-dvirepha-kalayā
- parītaṁ vana-mālayā
- parārdhya-hāra-valaya-
- kirīṭāṅgada-nūpuram
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
matta—megrészegült; dvi-repha—méhekkel; kalayā—zümmögő; parītam—füzérekkel díszített; vana-mālayā—erdei virágokból fűzött füzérrel; parārdhya—felbecsülhetetlen; hāra—gyöngysor; valaya—karkötők; kirīṭa—egy korona; aṅgada—karkötők; nūpuram—bokacsengettyűk.
FORDÍTÁS
Nyakában csodás erdei virágokból készült füzért visel, mely körül döngicsélő méhek rajzanak, akiket megrészegített az édes illat. Igazgyöngy nyaklánc, korona, kardíszek, karkötők és bokaperecek ékesítik fenségesen.
MAGYARÁZAT
Ebből a leírásból kitűnik, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyiségének virágfüzére mindig friss. Vaikuṇṭhán, a lelki világban valójában minden üde és friss. Még a leszakított virágok is frissek maradnak, hiszen a lelki világban minden megtartja eredeti állapotát, és semmi sem hervad el. A fákról szedett és füzérekbe kötött virágok nem veszítenek illatukból, mert a fák és a virágok mind lelkiek. Amikor a virágot leszakítjuk a fáról, ugyanolyan marad, s nem veszíti el illatát. Legyenek a virágok akár a virágfüzéren, akár a fákon, a méhek egyformán vonzódnak hozzájuk. A lelki lét lényege az, hogy minden örök és kimeríthetetlen. Ha a mindenből kivonunk mindent, minden marad, azaz ahogyan mondják, a lelki világban, ha egyből kivonunk egyet, egy marad, s ha egyhez hozzáadunk egyet, az szintén egyenlő eggyel. A méhek a friss virágok körül döngicsélnek, s az Úrnak örömet okoz édes hangjuk. Az Úr értékes drágakövekkel kirakott bokapereceket, nyakláncot, koronát és bokacsengettyűket visel. Ezek a drágakövek és gyöngyök lelkiek, ezért értéküket anyagi szemmel lehetetlen felbecsülni.