HU/SB 3.30.1


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


1. VERS

kapila uvāca
tasyaitasya jano nūnaṁ
nāyaṁ vedoru-vikramam
kālyamāno ’pi balino
vāyor iva ghanāvaliḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

kapilaḥ uvāca—az Úr Kapila így szólt; tasya etasya—ennek az időtényezőnek; janaḥ—személy; nūnam—bizonyára; na—nem; ayam—ezt; veda—ismeri; uru-vikramam—a nagy erő; kālyamānaḥ—elragadva; api—bár; balinaḥ—hatalmas; vāyoḥ—a szélnek; iva—mint; ghana—felhőknek; āvaliḥ—tömege.


FORDÍTÁS

Az Istenség Személyisége így szólt: Ahogyan a felhők tömege nem tud a szél hatalmas befolyásáról, úgy az anyagi tudatú ember sem tudja, milyen hatalmas ereje van az időtényezőnek, amely elragadja őt.


MAGYARÁZAT

A nagy politikus és paṇḍita, Cāṇakya azt mondta, hogy az ember egy pillanatnyi időt sem szerezhet vissza még dollármilliók árán sem. Nem is tudjuk felmérni, milyen veszteséggel jár, amikor értékes időnket fecséreljük. Az embernek mind anyagi, mind lelki tekintetben nagyon kell vigyáznia arra, hogyan használja fel a rendelkezésére álló időt. A feltételekhez kötött lélek csupán egy meghatározott ideig él egy adott testben, s az írások azt javasolják számára, hogy ez alatt a rövid idő alatt tökéletesítse Kṛṣṇa-tudatát, és így szabaduljon meg az időtényező befolyásától. Sajnos azonban azokat, akik nem Kṛṣṇa-tudatúak, tudtukon kívül elragadja az idő rendkívüli ereje, éppen úgy, ahogy a szél fújja el a felhőket.