HU/SB 3.32.17


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


17. VERS

rajasā kuṇṭha-manasaḥ
kāmātmāno ’jitendriyāḥ
pitṝn yajanty anudinaṁ
gṛheṣv abhiratāśayāḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

rajasā—a szenvedély kötőereje által; kuṇṭha—aggodalommal teli; manasaḥ—elméjük; kāma-ātmānaḥ—érzékkielégítésre vágyva; ajita—szabályozatlan; indriyāḥ—érzékeik; pitṝn—az ősatyák; yajanti—imádják; anudinam—minden nap; gṛheṣu—a családi életben; abhirata—elmerült; āśayāḥ—elméjük.


FORDÍTÁS

Az ilyen személyek, akiket a szenvedély kötőereje hajt, örökké aggodalmaskodnak, és zabolátlan érzékeik miatt örökké azok kielégítésére vágyakoznak. Az ősatyákat imádják, és éjt nappallá téve azért dolgoznak, hogy családjuk, társadalmuk vagy nemzetük anyagi körülményein javítsanak.