HU/SB 3.32.32


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


32. VERS

jñāna-yogaś ca man-niṣṭho
nairguṇyo bhakti-lakṣaṇaḥ
dvayor apy eka evārtho
bhagavac-chabda-lakṣaṇaḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

jñāna-yogaḥ—filozófiai kutatás; ca—és; mat-niṣṭhaḥ—Rám irányított; nairguṇyaḥ—mentes a természet anyagi kötőerőitől; bhakti—odaadó szolgálat; lakṣaṇaḥ—nevezett; dvayoḥ—mindkettőnek; api—továbbá; ekaḥ—egy; eva—bizonyára; arthaḥ—cél; bhagavat—az Istenség Legfelsőbb Személyisége; śabda—a szóval; lakṣaṇaḥ—jelzett.


FORDÍTÁS

A filozófiai kutatás az Istenség Legfelsőbb Személyisége megértésében tetőzik. Miután valaki eljutott e megértéshez, s megszabadul a természet anyagi kötőerőitől, eléri az odaadó szolgálat szintjét. Akár közvetlenül az odaadó szolgálat révén vagy a filozófiai kutatás segítségével az embernek ugyanazt a végső célt kell megtalálnia, ami nem más, mint az Istenség Legfelsőbb Személyisége.


MAGYARÁZAT

A Bhagavad-gītā azt mondja, hogy a bölcs ember, aki sok-sok életet töltött filozófiai kutatással, végül eljut oda, hogy megérti: Vāsudeva, az Istenség Legfelsőbb Személyisége minden; s ezért meghódol Neki. Nagyon ritka az olyan ember, aki komolyan tanulmányozza a filozófiát, mert az ilyen ember nagy lélek. Ha valaki a filozófiai kutatás segítségével nem jut el arra a pontra, hogy megértse a Legfelsőbb Személyt, akkor feladatát nem teljesítette. Tudományos kutatását folytatnia kell egészen addig, amíg az odaadó szolgálatban meg nem érti a Legfelsőbb Urat.

A Bhagavad-gītā lehetőséget ad arra, hogy az ember közvetlen kapcsolatba kerüljön az Istenség Személyiségével. A Bhagavad-gītā azt is elmondja, hogy akik más folyamatokhoz fognak, vagyis a filozófiai spekuláció és a misztikus yoga gyakorlásának útjára lépnek, azok számtalan nehézségbe ütköznek majd. Sok-sok ilyen nehézséggel teli év után a yogī vagy a bölcs filozófus eljuthat az Úrhoz, de útja során állandó megpróbáltatásokkal kell szembenéznie, míg az odaadó szolgálat útja mindenki számára könnyű. Pusztán az odaadó szolgálat végzésével az ember elérheti ugyanazt az eredményt, melyet a bölcs filozófiai spekulációval lehet elérni. Ha valaki elmebeli spekulációjával nem jut el az Istenség Személyisége megértésének szintjére, akkor minden kutatómunkája pusztán csak munkaszeretet. A bölcs filozófus végső célja az, hogy a személytelen Brahmanba olvadjon, de az a Brahman a Legfelsőbb Személy ragyogása. Az Úr azt mondja a Bhagavad-gītāban (BG 14.27): brahmaṇo hi pratiṣṭhāham amṛtasyāvyayasya ca    —    „Én vagyok a személytelen Brahman alapja, amely elpusztíthatatlan, s amely a legmagasabb rendű gyönyör.” Az Úr minden gyönyör legfelsőbb tárháza, beleértve a Brahman gyönyörét is; ezért akinek rendíthetetlen hite van az Istenség Legfelsőbb Személyiségében, arról azt mondják, már megvalósította a személytelen Brahmant és Paramātmāt.