HU/SB 3.5.15
15. VERS
- tad asya kauṣārava śarma-dātur
- hareḥ kathām eva kathāsu sāram
- uddhṛtya puṣpebhya ivārta-bandho
- śivāya naḥ kīrtaya tīrtha-kīrteḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tat–ezért; asya–Övé; kauṣārava–ó, Maitreya; śarma-dātuḥ–annak, aki szerencsével áld meg; hareḥ–az Úrnak; kathām–témákat; eva–csak; kathāsu–minden témának; sāram–a lényegét; uddhṛtya–idézve; puṣpebhyaḥ–a virágokból; iva–mint az; ārta-bandho–ó, szenvedők barátja; śivāya–érdekében; naḥ–nekünk; kīrtaya–kegyesen mondd el; tīrtha–zarándoklat; kīrteḥ–a dicsőnek.
FORDÍTÁS
Ó, Maitreya! Ó, szenvedők barátja! Csakis a Legfelsőbb Úr dicsősége hozhat áldást a világon minden emberre. Ezért, mint ahogy a méhek gyűjtenek mézet a virágokból, kegyesen beszélj nekünk minden téma lényegéről – az Úr kedvteléseiről!
MAGYARÁZAT
Az anyagi természet különféle kötőerőinek hatása alatt álló emberek sokféle témáról beszélnek, de a leglényegesebbek közülük azok, amelyek a Legfelsőbb Úrral kapcsolatosak. Sajnos az anyag befolyása alatt álló, feltételekhez kötött lelkek többé-kevésbé mind elzárkóznak a Legfelsőbb Úrról szóló témáktól, néhányan azért, mert nem hisznek Isten létében, néhányan pedig azért, mert csak az Úr személytelen aspektusában hisznek. Egyiküknek sincs mit mondaniuk Istenről. A hitetlenek és az imperszonalisták egyaránt megtagadják minden téma lényegét, ezért egyedül a relatív dolgokkal törődnek számtalan módon, akár az érzékkielégítés, akár a spekuláció útján. Az olyan tiszta bhakták számára, mint amilyen Vidura is volt, a világi emberek és az elméjükben spekulálók témái minden tekintetben haszontalanok. Vidura arra kérte hát Maitreyát, hogy csak a lényegről, Kṛṣṇa kedvteléseiről beszéljen, semmi másról.