HU/SB 3.5.9
9. VERS
- yena prajānām uta ātma-karma-
- rūpābhidhānāṁ ca bhidāṁ vyadhatta
- nārāyaṇo viśvasṛg ātma-yonir
- etac ca no varṇaya vipra-varya
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yena–ami által; prajānām–azoknak, akik megszülettek; uta–szintén; ātma-karma–a meghatározott elfoglaltság; rūpa–forma és arculat; abhidhānām–törekvések; ca–szintén; bhidām–megkülönböztetés; vyadhatta–szétszórt; nārāyaṇaḥ–az Istenség Legfelsőbb Személyisége; viśvasṛk–az univerzum teremtője; ātma-yoniḥ–önellátó; etat–mindezek; ca–szintén; naḥ–nekünk; varṇaya–írd le; vipra-varya–ó, legfőbb a brāhmaṇák között.
FORDÍTÁS
Ó, brāhmaṇák gyöngye! Kérlek, beszélj arról is, hogyan teremtette Nārāyaṇa, az univerzum teremtője, az önellátó Úr a különféle élőlények természetét, cselekedeteit, formáit, vonásait és neveit!
MAGYARÁZAT
Minden élőlény az anyagi természet kötőerői szerinti természetes hajlama alapján cselekszik. Tevékenysége a három kötőerő természete szerint nyilvánul meg, formája és testi vonásai tevékenységének megfelelően jöttek létre, nevét pedig testi vonásai után kapja. A felsőbbrendű osztályokba tartozó emberek például fehérek (śukla), az alacsonyabbakba tartozók pedig feketék. A fehér és fekete ezen felosztása az ember fehér és fekete kötelességeit veszi alapul. A jámbor tettek oda vezetnek, hogy az ember jó és előkelő családban születik meg, gazdag, művelt lesz, és gyönyörű testi vonásokra tesz szert. Az istentelen tettek következtében az ember szegény családban születik meg, örökké szűkölködik, ostobán vagy írástudatlanul kell élnie, és testi vonásai csúnyák lesznek. Vidura arra kérte Maitreyát, magyarázza el ezeket a különbségeket, amelyeket Nārāyaṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége teremtett az élőlények között.