HU/SB 3.7.20
20. VERS
- durāpā hy alpa-tapasaḥ
- sevā vaikuṇṭha-vartmasu
- yatropagīyate nityaṁ
- deva-devo janārdanaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
durāpā–ritkán elérhető; hi–bizonyára; alpa-tapasaḥ–aki kevés lemondást végez; sevā–szolgálat; vaikuṇṭha–Isten transzcendentális birodalma; vartmasu–az útján; yatra–ahol; upagīyate–dicsőített; nityam–mindig; deva–a félisteneknek; devaḥ–az Úr; jana-ardanaḥ–az élőlények irányítója.
FORDÍTÁS
Akik kevés lemondást végeznek, aligha kapják meg a lehetőséget, hogy a tiszta bhaktákat szolgálják, akik az Isten országába, a Vaikuṇṭhákra visszavezető úton haladnak. A tiszta bhakták örökké a Legfelsőbb Urat dicsőítik, aki a félistenek Ura és minden élőlény irányítója.
MAGYARÁZAT
A felszabadulás útja – ahogy azt minden szaktekintély elmondja – a mahātmā-transzcendentalisták szolgálata. A Bhagavad-gītā szerint a mahātmāk azok a tiszta bhakták, akik úton vannak Vaikuṇṭha, Isten királysága felé, s akik mindig az Úr dicsőségét hallgatják és éneklik ahelyett, hogy száraz, haszontalan filozófiáról beszélnének. A kapcsolatnak ezt a formáját már időtlen idők óta javasolják az ember számára, de az Úr Caitanya Mahāprabhu a viszályok és a képmutatás e korszakában különösen kihangsúlyozza. Még ha valaki nem végzett áldásos lemondásokat, ha menedéket keres a mahātmāknál, akik az Úr dicsőségét hallgatják és éneklik, akkor biztosan haladni fog az Istenhez hazavezető úton.