HU/SB 4.10.9


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


9. VERS

te vai lalāṭa-lagnais tair
iṣubhiḥ sarva eva hi
matvā nirastam ātmānam
āśaṁsan karma tasya tat


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

te—ők; vai—bizonyára; lalāṭa-lagnaiḥ—a fejükre irányítva; taiḥ—azok által; iṣubhiḥ—a nyilak által; sarve—mindannyian; eva—bizonyára; hi—kétségtelenül; matvā—gondolták; nirastam—legyőzve; ātmānam—magukat; āśaṁsan—dicsőítették; karma—cselekedet; tasya—neki; tat—az.


FORDÍTÁS

Amikor a yakṣák hős vitézei látták, hogy Dhruva Mahārāja mindegyikük fejét célba vette, nagyon hamar megértették, hogy bajban vannak, s arra a következtetésre jutottak, hogy minden bizonnyal vereség vár rájuk. Ám hős harcosok lévén magasztalni kezdték Dhruva tettét.


MAGYARÁZAT

Ez a vers kiemeli a becsületes harci szellem fontosságát. A yakṣákat komoly támadás érte. Dhruva Mahārāja az ellenségük volt, csodálatos hőstettei mégis nagyon elégedetté tették őket. Az ellenség vitézségének becsületes elismerése a valódi kṣatriya szellem jellemzője.