HU/SB 4.13.31


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


31. VERS

sadasas-pataya ūcuḥ
nara-deveha bhavato
nāghaṁ tāvan manāk sthitam
asty ekaṁ prāktanam aghaṁ
yad ihedṛk tvam aprajaḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

sadasaḥ-patayaḥ ūcuḥ—a főpapok mondták; nara-deva—ó, király; iha—ebben az életben; bhavataḥ—neked; na—nem; agham—bűnös cselekedet; tāvat manāk—a legenyhébb; sthitam—elhelyezkedett; asti—van; ekam—egy; prāktanam—az előző életben; agham—bűn; yat—ami által; iha—ebben az életben; īdṛk—így; tvam—te; aprajaḥ—fiú nélkül.


FORDÍTÁS

A főpapok így szóltak: Ó, király! Úgy látjuk, ebben az életedben még elmédben sem követtél el semmilyen sértést, ezért a legkevésbé sem vagy bűnös. Azt is látjuk azonban, hogy előző életedben bűnösen cselekedtél, s emiatt most annak ellenére, hogy kiváló tulajdonságokkal rendelkezel, nincsen fiad.


MAGYARÁZAT

A házasságnak az a célja, hogy az ember fiat nemzzen, mert bármilyen pokoli életkörülmények közé kerüljön is az apa vagy az ősatyák, a fiú felszabadíthatja őket. Cāṇakya Paṇḍita ezért azt mondja: putra-hīnaṁ gṛhaṁ śūnyam, fiú nélkül a házasság semmit sem ér. Aṅga király ebben az életében jámbor uralkodó volt, múltban elkövetett bűnös tettei miatt azonban nem lehetett fia. Levonhatjuk tehát azt a végkövetkeztetést, hogy ha valakinek nincs fia, az múltbeli bűnös életének eredménye.