HU/SB 4.14.12
12. VERS
- tad-vidvadbhir asad-vṛtto
- veno ’smābhiḥ kṛto nṛpaḥ
- sāntvito yadi no vācaṁ
- na grahīṣyaty adharma-kṛt
- loka-dhikkāra-sandagdhaṁ
- dahiṣyāmaḥ sva-tejasā
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tat—gonosz természete; vidvadbhiḥ—tudatában vagyunk; asat-vṛttaḥ—istentelen; venaḥ—Vena; asmābhiḥ—mi; kṛtaḥ—tettük; nṛpaḥ—királlyá; sāntvitaḥ—(annak ellenére) hogy megbékítettük; yadi—ha; naḥ—miénk; vācam—szavakat; na—nem; grahīṣyati—elfogadja; adharma-kṛt—a leggonoszabb; loka-dhik-kāra—nyilvános elítéléssel; sandagdham—elégetett; dahiṣyāmaḥ—el fogjuk égetni; sva-tejasā—erőnkkel.
FORDÍTÁS
A szent bölcsek tovább gondolkodtak: Természetesen tökéletesen tudatában vagyunk Vena gonosz természetének, ám mégis mi ültettük őt a trónra. Ha nem tudjuk rávenni, hogy elfogadja tanácsunkat, a nép fogja elítélni őt, mi pedig csatlakozni fogunk hozzájuk. Erőnkkel így hamuvá égetjük majd Vena királyt.
MAGYARÁZAT
A szenteket nem érdekli a politika, de mindig az emberek jólétére gondolnak. Emiatt néha le kell ereszkedniük a politika síkjára, és cselekedniük kell, hogy helyreigazítsák a rossz útra tért kormányt vagy királyt. A Kali-yugában azonban a szenteknek nincsen olyan erejük, mint hajdanán. Annak idején képesek voltak arra, hogy lelki erejükkel porrá égessenek bármilyen bűnös embert. Most azonban a Kali-yuga befolyásának köszönhetően már nincs ilyen hatalmuk, sőt még azoknak az áldozatoknak a bemutatására sem képesek, amelyekben hajdanán állatokat áldoztak a tűzbe, hogy új életet adjanak nekik. Ilyen körülmények között a szenteknek ahelyett, hogy a politikában aktív szerepet vállalnának, a mahā-mantrát, a Hare Kṛṣṇát kell énekelniük. Az Úr Caitanya kegyéből a Hare Kṛṣṇa mahā-mantra éneklésével az emberek megkaphatnak minden áldást, s nem kell a politika útvesztőibe keveredniük.