HU/SB 4.16.14


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


14. VERS

asyāpratihataṁ cakraṁ
pṛthor āmānasācalāt
vartate bhagavān arko
yāvat tapati go-gaṇaiḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

asya—ennek a királynak; apratihatam—akadálytalanul; cakram—hatásköre; pṛthoḥ—Pṛthu királynak; ā-mānasa-acalāt—a Mānasa-hegyig; vartate—marad; bhagavān—a leghatalmasabb; arkaḥ—napisten; yāvat—ahogy; tapati—ragyog; go-gaṇaiḥ—a fénysugarakkal.


FORDÍTÁS

Ahogy a napisten akadálytalanul juttatja el ragyogó sugarait az északi sarkvidékig, úgy terjed ki majd Pṛthu király hatalma is egészen eddig a területig minden földrészt magában foglalva, s ezt mindaddig, míg él, semmi sem zavarja meg.


MAGYARÁZAT

A hétköznapi ember nem láthatja az északi sarkvidéket, ám a nap ott is zavartalanul ragyog. Ahogy senki sem akadályozhatja meg a napot abban, hogy fényét eljuttassa mindenhová az univerzumban, úgy senki sem gátolhatta Pṛthu király hatalmát és uralkodását sem, amely zavartalan maradt, amíg csak élt. Ebből levonhatjuk azt a következtetést, hogy sem a napsugarakat és a napistent, sem Pṛthu királyt és uralkodói hatalmát nem lehet egymástól elválasztani    —    mindenek fölötti uralma zavartalanul fennmaradt. Pṛthu királyt nem lehetett megfosztani uralkodói hatalmától.