HU/SB 4.16.17
17. VERS
- mātṛ-bhaktiḥ para-strīṣu
- patnyām ardha ivātmanaḥ
- prajāsu pitṛvat snigdhaḥ
- kiṅkaro brahma-vādinām
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
mātṛ-bhaktiḥ—úgy tisztelte őket, ahogyan az emberek az anyjukat tisztelik; para-strīṣu—más nőknek; patnyām—saját feleségének; ardhaḥ—fele; iva—mint; ātmanaḥ—testének; prajāsu—alattvalóinak; pitṛ-vat—mint egy apa; snigdhaḥ—szerető; kiṅkaraḥ—szolga; brahma-vādinām—a bhaktáknak, akik az Úr dicsőségét hirdetik.
FORDÍTÁS
Minden nőt úgy tisztel majd, mintha az anyja lenne, feleségével pedig úgy fog bánni, mint testének másik felével. Alattvalóinak szerető apja lesz, s magát az örökké az Úr dicsőségét prédikáló bhakták legengedelmesebb szolgájának tekinti majd.
MAGYARÁZAT
Egy művelt ember a feleségén kívül minden nőre úgy tekint, mintha az édesanyja lenne. Mások tulajdonára úgy néz, mint az utcán heverő hulladékra, s mindenkivel úgy bánik, ahogyan magával bánna. Cāṇakya Paṇḍita szerint ezek egy művelt ember jellemzői — s e tulajdonságok jelenléte jelenti a műveltség alapvető követelményét. A műveltség nemcsak azt jelenti, hogy valaki az elméleti tudomány területén diplomát szerez. Saját életében kell megvalósítania azt, amit tanult. A műveltségnek ezek a jelei mind megmutatkoztak Pṛthu király jellemében élete során. Ő volt a király, mégis az Úr bhaktái szolgájának tekintette magát. A védikus illemszabályok szerint a király azonnal felajánlotta trónusát, ha egy bhakta ellátogatott hozzá palotájába. A brahma-vādinām szó rendkívül fontos. Brahma-vādī az Úr bhaktáira utal. Brahman, Paramātmā és Bhagavān a Legfelsőbb Brahman elnevezései, a Legfelsőbb Brahman pedig az Úr Kṛṣṇa. Ezt Arjuna is elfogadja a Bhagavad-gītāban (BG 10.12), paraṁ brahma paraṁ dhāma). A brahma-vādinām szó ezért az Úr bhaktáira utal. Az ideális államnak mindig szolgálnia kell az Úr bhaktáit, és a bhakták utasításai alapján kell működnie. Pṛthu király követte ezt az elvet, így mindig dicsőség övezte.