HU/SB 4.16.25


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


25. VERS

eṣa sva-sadmopavane sametya
sanat-kumāraṁ bhagavantam ekam
ārādhya bhaktyālabhatāmalaṁ taj
jñānaṁ yato brahma paraṁ vidanti


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

eṣaḥ—ez a király; sva-sadma—palotájának; upavane—a kertben; sametya—találkozik; sanat-kumāram—Sanat-kumārával; bhagavantam—az imádandó; ekam—egyedül; ārādhya—imádva; bhaktyā—odaadással; alabhata—el fogja érni; amalam—szennyeződés nélkül; tat—az; jñānam—transzcendentális tudást; yataḥ—ami által; brahma—szellem; param—legfelsőbb, transzcendentális; vidanti—élvezik, tudják.


FORDÍTÁS

Palotája kertjében Pṛthu király találkozni fog Sanat-kumārával, a négy Kumāra egyikével. Odaadással imádja majd őt, s olyan szerencse éri, hogy meghallgathatja tanítását, mely a transzcendentális boldogság élvezetében részesíti az embert.


MAGYARÁZAT

A vidanti szó olyan emberre utal, aki ismer vagy élvez valamit. Amikor valakit a lelki tanítómester megfelelő tanításban részesít, s így megérti a transzcendentális gyönyört, élvezheti az életet. A Bhagavad-gītā (BG 18.54 ) kijelenti:

brahma-bhūtaḥ prasannātmā'
na śocati na kāṅkṣati.

Amikor valaki eljut a Brahman-síkra, többé nem vágyakozik és nem bánkódik    —    valódi transzcendentális, gyönyörteli élvezetben van része. Pṛthu király ugyan Viṣṇu inkarnációja volt, mégis arra tanította birodalmának népét, hogy kövessék egy lelki tanítómester utasításait, aki a tanítványi láncolatot képviseli. Ez mindenkinek szerencsét hoz, s így már ebben az anyagi világban gyönyörteli életet élvezhet. Ebben a versben a vidanti igét néha „megért” értelemben használják. Amikor valaki megérti a Brahmant, minden dolog legfelsőbb forrását, egy gyönyörteli élet élvezetében lesz része.