HU/SB 4.16.4


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


4. VERS

eṣa dharma-bhṛtāṁ śreṣṭho
lokaṁ dharme ’nuvartayan
goptā ca dharma-setūnāṁ
śāstā tat-paripanthinām


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

eṣaḥ—ő, Pṛthu király; dharma-bhṛtām—azoknak, akik vallásos szertartásokat végeznek; śreṣṭhaḥ—a legjobb; lokam—az egész világ; dharme—vallásos cselekedetekben; anuvartayan—megfelelő elfoglaltsággal látva el őket; goptā—a védelmező; ca—szintén; dharma-setūnām—a vallás elveinek; śāstā—a büntető; tat-paripanthinām—azoknak, akik ellenzik a vallás elveit.


FORDÍTÁS

Ez a király, Pṛthu Mahārāja a vallás elveinek legkiválóbb követője, s így mindenkitől elvárja majd a vallásos elvek követését. Mindenáron megvédelmezi ezeket az elveket, s ő lesz a vallástalanok és ateisták rettegett büntetője.


MAGYARÁZAT

Ez a vers nagyon szépen leírja a királynak vagy a kormány vezetőjének a kötelességét. A kormány vezetőjének kötelessége ügyelni arra, hogy az emberek szigorúan betartsák a vallás szabályait. Egy királynak szigorúnak kell lennie az ateisták megbüntetésében is, azaz sohasem szabad támogatnia egy ateista vagy istentelen kormányt. Erről lehet lemérni, hogy egy kormány jó-e vagy sem. „Világi kormány” címszó alatt a király és a kormány vezetője pártatlan marad, és megengedi, hogy az emberek vallástalan tetteket kövessenek el. Ilyen helyzetben az emberek semmilyen gazdasági fejlődés mellett sem lehetnek boldogok. Ebben a Kali-korban azonban nincsenek jámbor királyok; helyettük csalókat és tolvajokat választanak meg a kormány élére. Hogyan lehetnének az emberek boldogok vallás és Isten-tudat nélkül? A csalók adókat szednek a polgároktól, hogy saját érzékkielégítésükre költsék, s ahogyan a Śrīmad-Bhāgavatam elmondja, a jövőben olyan szenvedésnek teszik majd ki őket, hogy azok elmenekülnek otthonukból, hazájukból, s az erdőben keresnek menedéket. A Kali-yugában azonban a demokratikus kormányt Kṛṣṇa-tudatú emberek foglalhatják el. Ha ez megtörténne, az emberekre nagy boldogság köszöntene.