HU/SB 4.17.26


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


26. VERS

pumān yoṣid uta klība
ātma-sambhāvano ’dhamaḥ
bhūteṣu niranukrośo
nṛpāṇāṁ tad-vadho ’vadhaḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

pumān—egy férfi; yoṣit—egy nő; uta—szintén; klībaḥ—egy eunuch; ātma-sambhāvanaḥ—akiket csak saját létfenntartásuk érdekel; adhamaḥ—az emberiség alja; bhūteṣu—más élőlényeknek; niranukrośaḥ—együttérzés nélkül; nṛpāṇām—a királyoknak; tat—neki; vadhaḥ—megölés; avadhaḥ—nem ölés.


FORDÍTÁS

A király minden kegyetlen ember életét kiolthatja    —    legyen az férfi, nő vagy impotens eunuch    —,    aki csak saját magával törődik, s nem bánik könyörületesen a többi élőlénnyel. Az ilyen ölést sosem szabad valóban ölésnek tekinteni.


MAGYARÁZAT

A Föld bolygó eredeti formájában egy nő, ezért szüksége van arra, hogy a király védelmezze. Pṛthu Mahārāja azonban azzal érvel, hogy ha az országban valaki    —    legyen az férfi, nő vagy eunuch    —    nem könyörületes élőlénytársaihoz, akkor a király elveheti az életét, és ezt sohasem szabad igazán ölésnek tekinteni. Ami a lelki cselekedetek mezejét illeti, ha egy bhakta elégedett önmagával, s nem hirdeti Kṛṣṇa dicsőségét, akkor nem lehet elsőrangú bhaktának tekinteni. Az a bhakta, aki igyekszik prédikálni, s könyörületes az ártatlanokhoz, akik nem ismerik Kṛṣṇát, magasabb szinten áll. Prahlāda Mahārāja imájában elmondta az Úrnak, hogy őt nem érdekli, hogy kiszabaduljon az anyagi világból, sőt addig nem is akar kiszabadulni az anyagi feltételek közül, amíg minden elesett lélek fel nem szabadul. Még az anyagi világban is úgy van, hogy aki nem törődik másokkal, azt az Istenség Személyisége vagy inkarnációja    —    például Pṛthu Mahārāja    —    elítéli.