HU/SB 4.20.23


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


23. VERS

pṛthur uvāca
varān vibho tvad varadeśvarād budhaḥ
kathaṁ vṛṇīte guṇa-vikriyātmanām
ye nārakāṇām api santi dehināṁ
tān īśa kaivalya-pate vṛṇe na ca


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

pṛthuḥ uvāca—Pṛthu Mahārāja mondta; varān—áldások; vibho—drága Legfelsőbb Uram; tvat—Tőled; vara-da-īśvarāt—az Istenség Legfelsőbb Személyiségétől, aki a legkiválóbb az áldásokat osztók között; budhaḥ—egy művelt ember; katham—hogyan; vṛṇīte—kérhetné; guṇa-vikriyā—az anyagi természet kötőerőitől megtévesztve; ātmanām—az élőlényeknek; ye—amelyek; nārakāṇām—az élőlényeknek, akik a pokolban élnek; api—is; santi—létezik; dehinām—a megtestesültnek; tān—mindazok; īśa—ó, Legfelsőbb Úr; kaivalya-pate—ó, Te, aki az Úr létébe olvadást adod jutalmul; vṛṇe—kérek; na—nem; ca—is.


FORDÍTÁS

Drága Uram! Te vagy a legkiválóbb az áldásokat osztó félistenek között. Miért kellene hát egy művelt embernek olyan áldásokat kérnie Tőled, melyek a természet kötőerőitől megzavarodott élőlényeknek valók? Az ilyen áldásokat életük során még a pokoli körülmények között szenvedő élőlények is automatikusan megkaphatják. Drága Uram, minden bizonnyal megadhatnád, hogy a létedbe merüljek, ám én nem vágyom ilyen áldásra!


MAGYARÁZAT

Sokféle áldás létezik, attól függően, hogy az ember mire vágyik. A karmīk számára az a legnagyobb áldás, ha eljuthatnak a felsőbb bolygórendszerekbe, ahol hosszú élet, magas életszínvonal és rendkívüli boldogság vár rájuk. Mások, a jñānīk és a yogīk azt az áldást szeretnék elnyerni, hogy az Úr létezésébe merülhessenek. Ezt kaivalyának hívják. Az Urat emiatt szólítják kaivalya-patinak, a kaivalyaként ismert áldás mesterének, Urának. A bhakták azonban másféle áldást kapnak az Úrtól. Ők nem vágynak sem a mennyei bolygókra, sem arra, hogy belemerüljenek az Úr létezésébe. Szerintük a kaivalya, az Úr létébe merülés felér a pokollal. A naraka szó jelentése „pokol”. Mindenkit nārakának hívnak, aki ebben az anyagi világban él, mert maga az anyagi lét köztudottan pokoli életkörülményeket jelent. Pṛthu Mahārāja azonban elmondja, hogy nem törődik sem azokkal az áldásokkal, amelyekre a karmīk vágynak, sem azokkal, amelyekre a jñānīk és yogīk áhítoznak. Śrīla Prabodhānanda Sarasvatī Prabhu, az Úr Caitanya nagy bhaktája azt mondta, hogy a kaivalya nem jobb a pokoli körülményeknél, s ami a mennyei bolygók örömeit illeti, az valójában csak lidércfény vagy fantazmagória. A bhakták nem vágynak ilyesmire. Még az Úr Brahmā vagy az Úr Śiva pozíciója sem érdekli őket, és arra sem vágynak, hogy egyenlővé váljanak az Úr Viṣṇuval. Pṛthu Mahārāja, az Úr tiszta bhaktája szavaiból könnyen megérthetjük helyzetét.