HU/SB 4.21.36
36. VERS
- aho mamāmī vitaranty anugrahaṁ
- hariṁ guruṁ yajña-bhujām adhīśvaram
- sva-dharma-yogena yajanti māmakā
- nirantaraṁ kṣoṇi-tale dṛḍha-vratāḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
aho—ó, ti mindannyian; mama—nekem; amī—ők mindannyian; vitaranti—osztva; anugraham—kegy; harim—az Istenség Legfelsőbb Személyisége; gurum—a legfelsőbb lelki tanítómester; yajña-bhujām—minden yajña-felajánlás elfogadására alkalmas félisten; adhīśvaram—a legfelsőbb mester; sva-dharma—a mesterségből adódó kötelességek; yogena—a segítségével; yajanti—imádat; māmakāḥ—mivel kapcsolatban van velem; nirantaram—szüntelenül; kṣoṇi-tale—a föld színén; dṛḍha-vratāḥ—szilárd eltökéltséggel.
FORDÍTÁS
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége az Ura és élvezője minden áldozat eredményének, s Ő a legfelsőbb lelki tanítómester is. Ti, akik itt éltek a Földön, akik kapcsolatban álltok velem, és akik a mesterségetekből adódó kötelességetek elvégzésével imádjátok Őt, mindannyian a kegyetekben részesítetek. Ó, alattvalóim, köszönetet mondok nektek ezért!
MAGYARÁZAT
Pṛthu Mahārāja alattvalóinak szóló tanácsát, hogy kezdjenek hozzá az odaadó szolgálathoz, kétféleképpen fejezi be. A kezdőknek már több ízben ajánlotta, hogy a társadalmi és lelki élet különféle osztályai képességeinek megfelelően végezzenek odaadó szolgálatot, itt azonban különösképp azoknak mond köszönetet, akik már ilyen odaadó szolgálatot végeznek az Istenség Legfelsőbb Személyiségének, aki valójában minden áldozati szertartás élvezője, és aki a legfelsőbb tanító is, mint antaryāmī, azaz Paramātmā. Különös jelentősége van a gurum szónak, amely caitya-guruként a Legfelsőbb Személyiségre utal. A Legfelsőbb Istenség Paramātmā arculatában mindenkinek a szívében jelen van, és mindig arra törekszik, hogy rávegye az egyéni lelket: hódoljon meg Neki, és végezzen odaadó szolgálatot. Ő tehát az eredeti lelki tanítómester. Lelki tanítómesterként belül és kívül egyaránt megnyilvánul, hogy mindkét oldalról segítse a feltételekhez kötött lelket. A vers emiatt gurumnak nevezi.
Láthatjuk, hogy Pṛthu Mahārāja idejében a Földön mindenki az ő alattvalója volt, s legtöbbjük — igazából szinte mindenki — odaadó szolgálatot végzett. Ezért alázatosan megköszönte odaadó szolgálatukat, és hogy ily módon kegyesek hozzá. Egy olyan államban, ahol a polgárok és az államfő odaadó szolgálatot végeznek az Istenség Legfelsőbb Személyiségének, mindannyian segítik egymást, s ez kölcsönösen a hasznukra válik.