HU/SB 4.21.6


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


6. VERS

pūjitaḥ pūjayām āsa
tatra tatra mahā-yaśāḥ
paurāñ jānapadāṁs tāṁs tān
prītaḥ priya-vara-pradaḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

pūjitaḥ—imádták; pūjayām āsa—imádták; tatra tatra—mindenfelé; mahā-yaśāḥ—aki sok nagyszerű tettet végrehajtott; paurān—a város nemesei; jāna-padān—az egyszerű polgárok; tān tān—így; prītaḥ—elégedett volt; priya-vara-pradaḥ—kész volt arra, hogy minden áldást megadjon nekik.


FORDÍTÁS

A város rangos polgárai és az egyszerű emberek mind nagyon szívélyesen fogadták a királyt, s viszonzásul ő is megáldotta őket azzal, amire vágytak.


MAGYARÁZAT

Egy lelkiismeretes királyhoz alattvalói bármikor elmehettek. A rangos és az egyszerű emberek általában mind vágytak rá, hogy láthassák a királyt, és megkapják áldását. A király tudta ezt, ezért ha találkozott alattvalóival, mindig azonnal teljesítette vágyaikat, vagy enyhített bánatukon. Ilyen esetben egy megbízható király jobb, mint az úgynevezett demokratikus kormány, amelyben senki sem felelős azért, hogy enyhítsen a polgárok szenvedésén, akik személyesen nem találkozhatnak a legfelsőbb vezetővel. Egy olyan monarchiában, mely felelősséget vállalt az emberekért, az alattvalók nem panaszkodtak a kormányra, s ha igen, egyenesen a királyhoz mehettek azonnali elégtételért.