HU/SB 4.22.34


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


34. VERS

na kuryāt karhicit saṅgaṁ
tamas tīvraṁ titīriṣuḥ
dharmārtha-kāma-mokṣāṇāṁ
yad atyanta-vighātakam


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

na—nem; kuryāt—cselekedni; karhicit—bármikor; saṅgam—kapcsolat; tamaḥ—tudatlanság; tīvram—nagy sebességgel; titīriṣuḥ—azok, akik túl akarnak jutni a tudatlanságon; dharma—vallás; artha—anyagi gyarapodás; kāma—érzékkielégítés; mokṣāṇām—a felszabadulásnak; yat—amelyik; atyanta—nagyon; vighātakam—akadály vagy gát.


FORDÍTÁS

Azoknak, akikben erős vágy él, hogy átszeljék a tudatlanság óceánját, nem szabad a tudatlanság kötőerejével kapcsolatot tartaniuk, mert a vallásos elvek megvalósításának, az anyagi gyarapodásnak, a szabályokhoz kötött érzékkielégítésnek és végül a felszabadulásnak az élvhajhász cselekedetek a legnagyobb akadályai.


MAGYARÁZAT

Az élet négy alapelve lehetővé teszi, hogy az ember a vallásos elveket követve éljen, hogy a társadalomban elfoglalt helyzetének megfelelően pénzt keressen, hogy érzékeivel a szabályok szerint élvezhesse az érzékek tárgyait, valamint hogy egyre inkább megszabaduljon az anyagi ragaszkodástól. Ameddig van testünk, addig nem szabadulhatunk meg teljesen ezektől az anyagi vágyaktól. Nem ajánlatos azonban, hogy csupán az érzékkielégítésért cselekedjünk, és csakis e célból keressünk pénzt, feláldozva ezért minden vallásos elvet. Jelenleg az emberi kultúra nem törődik a vallásos elvekkel, a vallásos elvek nélküli anyagi gyarapodás azonban annál inkább érdekli. Egy vágóhídon a mészárosok kétségkívül könnyen keresnek pénzt, de az efféle munka nem a vallásos elveken alapszik. Számtalan éjszakai mulató szolgálja az emberek érzékkielégítését, és számtalan bordélyház épül a szexuális élvezet érdekében. A nemi élet a házasságban természetesen engedélyezett, ám a prostitúció tilos, hiszen minden tettünk végső célja a felszabadulás, az, hogy kiszabaduljunk az anyagi lét szorításából. Éppen így bár a kormány engedélyezheti az italméréseket, ez nem jelenti azt, hogy korlátlan számban kocsmákat kell nyitni és szeszes italt kell csempészni. Az engedélyezés a korlátozásra szolgál. Senkinek sem kell engedélyt kérnie a cukorra, a búzára vagy a tejre, mert nincs szükség arra, hogy tiltsák ezeket a dolgokat. Más szóval ajánlatos, hogy az ember ne cselekedjen úgy, hogy az akadályozza őt lelki életének és felszabadulásának folyamatos fejlődésében. Az érzékkielégítés védikus folyamata olyan, hogy ezt az utat járva az ember gyarapíthatja anyagi kincseit és élvezheti az érzékkielégítést, végül mégis elnyerheti a felszabadulást. A védikus kultúra a śāstrákban minden tudást felkínál nekünk. Ha a śāstrák és a guru irányítása alatt egy szabályokhoz ragaszkodó életet élünk, minden anyagi vágyunk teljesül, s ugyanakkor képesek leszünk arra is, hogy a felszabadulás felé haladjunk.