HU/SB 4.24.61


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


61. VERS

yo māyayedaṁ puru-rūpayāsṛjad
bibharti bhūyaḥ kṣapayaty avikriyaḥ
yad-bheda-buddhiḥ sad ivātma-duḥsthayā
tvam ātma-tantraṁ bhagavan pratīmahi


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

yaḥ—aki; māyayā—az Ő energiája által; idam—ez; puru—sokféle; rūpayā—megnyilvánulás; asṛjat—teremtett; bibharti—fenntart; bhūyaḥ—ismét; kṣapayati—megsemmisít; avikriyaḥ—anélkül hogy megváltozna; yat—az; bheda-buddhiḥ—megkülönböztető képesség; sat—örök; iva—mint; ātma-duḥsthayā—gondot okozva saját magának; tvam—Neked; ātma-tantram—teljesen független; bhagavan—ó, Uram, Istenség Legfelsőbb Személyisége; pratīmahi—értem.


FORDÍTÁS

Drága Uram! Sokféle energiád van, melyek sokféle formában nyilvánulnak meg. Ezekkel az energiáiddal teremtetted ezt a kozmikus megnyilvánulást is, és végül ezekkel semmisíted meg, annak ellenére, hogy fenntartod, mintha állandó lenne. Noha Téged sohasem zavarnak meg az efféle változások és átalakulások, az élőlények megzavarodnak tőlük, s így a kozmikus megnyilvánulást Tőled különbözőnek vagy különállónak hiszik. Uram! Te mindig független vagy, s én tisztán látom ezt a tényt.


MAGYARÁZAT

Az írások világosan elmagyarázzák, hogy az Úr Kṛṣṇa számtalan energiával rendelkezik, melyeket három csoportba lehet sorolni: külső energia, belső energia és határenergia. Különféle kozmikus megnyilvánulások    —    azaz a lelki és az anyagi világ    —,    valamint különböző típusú élőlények is léteznek. Némelyik élőlény feltételekhez kötött, mások pedig örökké felszabadultak. Az örökké felszabadult élőlényeket nitya-muktának nevezik, mert sohasem kerülnek kapcsolatba az anyagi energiával. Vannak azonban élőlények, akik ennek az anyagi világnak a feltételeihez kötötten élnek, ezért azt gondolják magukról, hogy függetlenek a Legfelsőbb Úrtól. Mivel kapcsolatban vannak az anyagi energiával, létük mindig gondokkal teli. A feltételekhez kötött lelket mindig gondok gyötrik, ezért rendkívül zavarónak tartja az anyagi energiát. Ezt a tényt magyarázta el egy vaiṣṇava kavi, azaz költő:

kṛṣṇa bhuli’ sei jīva anādi-bahirmukha
ataeva māyā tāre deya saṁsāra-duḥkha

Mikor az élőlény elfelejti a Legfelsőbb Urat, és Őt utánozva függetlenül akar élvezni, akkor az a téves elképzelés ragadja el, hogy ő az élvező, és független a Legfelsőbb Úrtól. Az anyagi energia ezért nagyon kellemetlen a lelki energiának, az élőlénynek, de sohasem az a Legfelsőbb Úrnak. Valójában a Legfelsőbb Úrnak az anyagi és a lelki energia ugyanaz. Ebben a versben az Úr Śiva elmagyarázza, hogy az anyagi energia sohasem okoz gondot a Legfelsőbb Úrnak. Ő mindig független, ám miután az élőlények nem függetlenek    —    amiatt a hamis elképzelésük miatt, hogy függetlenül legyenek boldogok    —,    az anyagi energia rendkívül terhes számukra. Ebből következik, hogy az anyagi energia megkülönböztetést teremt.

A māyāvādī filozófusok képtelenek ezt megérteni, ezért meg akarnak szabadulni az anyagi energiától. A vaiṣṇava filozófusok azonban teljes tudással rendelkeznek az Istenség Legfelsőbb Személyiségéről, ezért nem okoz nekik gondot még az anyagi energia sem. Ez azért van így, mert tudják, hogyan használják az anyagi energiát az Úr szolgálatában. A kormányban a bűnügyi és a polgári részleg az emberek szemében két különböző dolognak tűnhet, ám a kormány számára a kettő ugyanaz. A bűnügyi osztály a bűnözőnek gondot okoz, az engedelmes állampolgárnak azonban nem. Ehhez hasonlóan az anyagi energia szintén kellemetlen a feltételekhez kötött lélek számára, ám semmi köze a felszabadult lelkekhez, akik az Urat szolgálják. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége Mahā-Viṣṇu puruṣa-avatāráján keresztül megteremtette az egész kozmikus megnyilvánulást. Pusztán azzal, hogy az Úr kilélegez minden univerzumot, az Úr Viṣṇuként megteremti és fenntartja a kozmikus megnyilvánulást, majd Saṅkarṣaṇaként elpusztítja. Az Urat ennek ellenére mégsem befolyásolja a teremtés, a fenntartás és a pusztítás. Változatos tettei kétségkívül roppant megzavarhatják a parányi élőlényeket, mivel azonban az Úr a leghatalmasabb, Őt ez sohasem befolyásolja. Az Úr Śiva és minden tiszta bhakta jól látja ezt, s nem vakítja el őket a bheda-buddhi, a megkülönböztetés. Egy bhakta számára az Úr a legfelsőbb lélek. Mivel Ő a leghatalmasabb, különböző erői is lelkiek. Egy bhaktának semmi sem anyagi, mivel az anyagi lét csupán feledékenység az Istenség Legfelsőbb Személyiségéről.