HU/SB 4.24.65
65. VERS
- sa eṣa lokān aticaṇḍa-vego
- vikarṣasi tvaṁ khalu kāla-yānaḥ
- bhūtāni bhūtair anumeya-tattvo
- ghanāvalīr vāyur ivāviṣahyaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
saḥ—az; eṣaḥ—ez; lokān—minden bolygórendszer; ati—nagyon; caṇḍa-vegaḥ—a nagy erő; vikarṣasi—elpusztít; tvam—Méltóságod; khalu—azonban; kāla-yānaḥ—idővel; bhūtāni—minden élőlény; bhūtaiḥ—más élőlények által; anumeya-tattvaḥ—az Abszolút Igazságot el lehet képzelni; ghana-āvalīḥ—a felhők; vāyuḥ—levegő; iva—mint; aviṣahyaḥ—elviselhetetlen.
FORDÍTÁS
Drága Uram! Abszolút hatalmadat nem lehet közvetlenül észlelni, de a világ működésének láttán sejthetjük, hogy idővel minden elpusztul. Az idő befolyása nagyon erős, és mindent elpusztít valami — ahogy az egyik állat falja fel a másikat. Akárcsak a szél a felhőket, úgy oszlat el mindent az idő is.
MAGYARÁZAT
A megsemmisítés a természet törvénye szerint megy végbe. Ebben az anyagi világban semmi sem állandó, noha a tudósok, filozófusok, munkások és mások mindent maradandóvá akarnak tenni. Nemrégiben egy ostoba tudós kijelentette, hogy a tudomány segítségével az élet a jövőben vég nélkül folytatódhat. Vannak olyan állítólagos tudósok is, akik laboratóriumban akarnak élőlényeket előállítani. Így vagy úgy mindenki az Istenség Legfelsőbb Személyisége létét akarja megtagadni, s el akarja utasítani legfelsőbb tekintélyét. Az Úr azonban olyan hatalmas, hogy a halál képében mindent elpusztít. Ahogy Kṛṣṇa a Bhagavad-gītāban (BG 10.34) mondja, mṛtyuḥ sarva-haraś cāham: „Én vagyok a mindent felemésztő halál.” Az Úr az ateisták számára olyan, mint a halál, mert mindent elvesz, amit az anyagi világban összegyűjtöttek. Hiraṇyakaśipu, Prahlāda apja tagadta az Úr létét, s meg akarta ölni ötéves fiát, amiért az oly rendíthetetlenül hitt Istenben. A kellő időben azonban az Úr megjelent, mint Nṛsiṁhadeva, s Prahlāda szeme láttára megölte Hiraṇyakaśiput. A Śrīmad-Bhāgavatam (SB 1.13.47) kijelenti, hogy az efféle pusztítás természetes. Jīvo jīvasya jīvanam: „Minden állat egy másiknak a tápláléka.” A békát megeszi a kígyó, a kígyót a mongúz, a mongúzt pedig egy másik állat. Így folytatódik a pusztítás az Úr legfelsőbb akaratából. Annak ellenére, hogy nem látjuk benne közvetlenül a Legfelsőbb Úr kezét, az Úr mindent elpusztító folyamatán keresztül érezhetjük, hogy benne van. Látjuk a szél által szétkergetett felhőket az égen, azt azonban nem látjuk, hogyan történik, hiszen a szelet nem lehet látni. Ugyanígy noha nem látjuk közvetlenül az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, láthatjuk, hogy Ő irányítja a pusztítás folyamatát. Ez a pusztítás az Úr irányítása alatt kegyetlenül örökké folyik, az ateisták azonban ezt nem láthatják.